Áruminta-bemutató alvállalkozásban

Kérdés: A társaság 2015-től egyéb termék ügynöki nagykereskedelmével is foglalkozik. Különféle termékekből beszerez 1-1 darabot (tisztítószer, vitamin, tészta stb.) normál méretben, kiszerelésben, amelyeket feloszt kisebb csomagokra, és bemutatókon árumintaként bemutatja/kóstoltatja, értékesítésre nem kerül. Jelenléti ívet vezet a bemutatókon részt vevőkről, és kimutatást küld arról, hogy mennyi árut osztott szét. Amikor valaki terméket vesz a termékgyártó cégtől, akkor a társaság a termékgyártó cégnek számlát állít ki a jutalékról. A bejövő számlákat készletre vesszük, az áfát nem helyezzük levonásba. A készlet – a kimutatás alapján – elábéként kerül kivezetésre. Tudomásunk szerint termékminta vásárlása (és annak szétosztása) esetén nem kell magánszemélynek adott juttatásként kezelni. Tekinthetők-e a normál kiszerelésből a társaság által kiporciózott mennyiségi kiszerelések termékmintáknak, és könyvelhetők-e a fent leírtak alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...által előzetesen felszámított áfát nem helyezték levonásba!A kérdésben leírtakból a felhasznált, a bemutatókon átadott áruminta nem elábé, hanem adómentes nem pénzben adott juttatás, amiből viszont az következik, hogy magánszemélyeknek adott juttatásként kell kezelni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címke:

Iparűzésiadó-alap csökkentése a repülőjegy értékével

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a kérdés arra utal, hogy lehetséges-e könyveléstechnikai úton úgymond "kivarázsolni" a jegyértékesítés árbevételét az eredményelszámoló számlákról, azaz "okosban" kizárni az iparűzési adózást, akkor a válasz az, hogy ez nyilván nem lehetséges. A számviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értékesítették külföldinek (azaz mely áru értékesítése után számoltak el exportértékesítés nettó árbevételét), s ezen áruk ELÁBÉ-ja mennyi. Az arányosítás tehát nem fogadható el a nettó árbevétel-csökkentő ELÁBÉ (közvetve a vállalkozási szintű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mérleg-fordulónapi leltározás lényege – az adott esetben – az üzemanyagkútban lévő üzemanyag tényleges mennyiségének a meghatározása. Ez a tényleges mennyiség – a kérdés szerint – az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasható volt. Feltételezhetően ez a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál

Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóalap-megállapítási módok valamelyikével számítják ki. [A kataalanyok esetén mindez következik abból is, hogy esetükben az elábé nem számítható, ezért a Htv. 39. §-ának (7) bekezdésének utolsó mondatában említett kitétel nem értelmezhető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:

Készletek selejtezése

Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számla­osztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fizetett ellenérték lesz végső soron a hulladékérték, amelyet árbevételként kell elszámolni, a hulladék anyagok készletértékének elábéként történő elszámolása mellett.Az elfekvő készleteket tehát egy bizottságnak (legalább két fő) kell minősítenie,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: A 2552. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a 15 fokon számlázott és a ténylegesen átvett mennyiség közötti különbözetet elábéként kell elszámolni. Azaz, ha pl. leszámláznak 1000 litert 15 fokon 400 Ft/liter egységáron, de ténylegesen csak 990 litert kapok, akkor a 10 liter különbözet 4000 Ft-os értékét elábéként kell elszámolni? Akkor is, ha értékesítés még nem történt? Csökkenthetem a helyi iparűzési adó alapját? Helyes-e az a megoldás, hogy mivel 400 000 Ft-ot fizettem ténylegesen a 990 liter üzemanyagért, ezért annak egységára nem 400 Ft/liter, hanem 400 000 Ft/990 liter, azaz 404 Ft/liter, ezért a 990 liter üzemanyagot 404 Ft/liter egységáron veszem fel a nyilvántartásba, emiatt nem keletkezik eltérés a készletnyilvántartás és a valóság között?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján.[Az üzemanyagkútból történő értékesítés gyakorisága függvényében a kérdésben példaként leírt esetben is a különbözet elábéként kerül elszámolásra. Nem állja meg a helyét a kérdező azon állítása, hogy a készletnyilvántartás és a valóság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

A vevő raktárába történő szállítás költségei

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozunk, és az esetek egy részében az eladó telephelyéről az áru nem kerül a saját raktárba, hanem rögtön a vevő raktárába, vagy a dunai kikötőbe szállítjuk. Ebben az esetben milyen járulékos költségek képezik az eladott áruk bekerülési értékét az ellenértéken kívül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...készletre kell venni, és csak a beszerzést követő értékesítéskor lehet azt az eladott áruk bekerülési értékének tekinteni. Az elábénak tehát nincsenek járulékos költségei, mivel az értékesítés már nem beszerzés.A berakodás előtti súlymérlegelés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Törött áruk pótlása

Kérdés: Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. Van olyan eset, hogy a termék a vevő részére történő szállítás közben eltörik. Ezt pótoljuk. Ilyenkor a készletre vett árut milyen főkönyvi számlára kell kivezetni? Nem kell-e – ez esetben – az ingyenes átadás után áfát fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megállapításakor már helyesbítették, akkor ez újabb számlahelyesbítést jelent), és ki kell vezetni a pótlást jelentő árukészletet is elábéként történő elszámolással (T 815 – K 261). (Ha csak a pótlás után van számlázás, akkor a pótlást jelentő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ideiglenes iparűzési adó

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vállalkozásokra vonatkozó sajátos adóalap-összeszámítási szabály csak azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, melyek esetén az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át. Feltételezzük, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
4
5
6
…
12