801 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk irodaházakban területet bérel 10 éves időszakra, és ezeket a területeket albérletbe adja, rövidebb időszakokra. A bérleti időszak során a bérleti díj nem egyenletes, az első évben jelentős kedvezménnyel tudjuk bérelni a területet. Ennek üzletpolitikai megfontolásai vannak, mivel ezen időszak alatt a kihasználtság nagyon alacsony. A kezdeti időszakra vonatkozóan el kell-e határolni az időarányos bérleti díjat? A bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak nem függ a kihasználtsághoz, időhöz kötött.

Kérdés: A szövetkezet a következő levelet kapta: "A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás (a továbbiakban: zöldítés) igénybevételével kapcsolatban a 2018. évi egységes kérelem keretében 2018. május 15. napján benyújtott támogatási kérelme alapján indult eljárásom során az alábbi végzést bocsátom ki. 2018. évi zöldítés támogatási kérelme vonatkozásában részletfizetésként XXX összeget állapítok meg." Melyik évre számolandó el, ha a végzés és a kiutalás is 2019. évi?

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.

Kérdés: A kft. az önkormányzattal kötött megállapodás alapján hozzájárul a bekötőút felújításához. A bekötőút az önkormányzaté marad, a kft. nem kap különös jogot az út felújításáért. Elszámolható-e az ezzel kapcsolatosan felmerült – számla alapján végzett – munka költsége? Tekinthető-e a felújítás idegen ingatlanon végzett felújításnak? A számlán szereplő áfa levonható?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?

Kérdés: A 6196-os kérdésben írt válaszuk és a 4898-as kérdés szerinti válaszuk a tárgyévet követően megállapított jutalom tekintetében ellentmondásban van egymással. A 4898-as válasz szerint a jutalmat a tárgyévre nem kell, nem szabad elszámolni költségként, ezzel szemben a 6196-os válaszban erről nem tesznek említést, sőt éppen ellenkezőleg, azt írják, hogy a tárgyévre kell költségként elszámolni. Kérem, szíveskedjenek az ellentmondást feloldani!

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?

Kérdés: Társaságunk 2018. évben számolja el taoalap-csökkentő tételként a 2014. évben túlutalt 5490 E Ft látványcsapatsport-támogatását mint adócsökkentő tételt. Támogatási szerződés alapján utaltunk további 6000 E Ft-ot. Valószínűleg lehetőségünk lesz még a 2018. év terhére további 3000 E Ft-ot utalni támogatási szerződés alapján, melynek pénzügyi rendezése már csak 2019-ben történik meg. A 3000 E Ft-ot lehet-e még 2018. évre időbeli elhatárolásként könyvelni egyéb ráfordításként, pl. "márciusi a pénzügyi rendezés", vagy az már a 2019-es év költsége lesz?