808 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.

Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?

Kérdés: Egy betéti társaságnak 2004. évben 400 E Ft vesztesége keletkezett, a veszteséget elhatárolta, APEH-engedélyt nem kért. 2006. évben a társaság kft.-vé alakult. 2007. évben a kft.-nek 500 E Ft nyeresége képződött. Kérdés, hogy a 2004. évben az elhatárolt veszteséggel a kft. csökkentheti-e a 2007. adóévi adóalapját?

Kérdés: Egy kft. 2006-ban szétválással jött létre. A jogelőd cégtől 2004., 2005. és 2006. években keletkezett elhatárolt veszteséget vett át. Ez a szétválással létrejött kft. 2007-ben beolvadt egy másik kft.-be. Ebben az esetben a 2004., 2005., 2006. évben keletkezett veszteséget meddig lehet elhatárolni?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a biztosítási díjat előre kiszámlázzák. Például a 2008. első negyedévi gépjármű-felelősségbiztosításról szóló számla kelte 2007. 12. 20., esedékes 2008. 01. 01. Ezt a számlát kell-e 2007-ben könyvelni az aktív időbeli elhatárolással szemben, vagy csak 2008-ban? Az előbbit erősíti az, hogy a számlát többnyire már 2007-ben kiegyenlítik.

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?

Kérdés: A társaság megbízást kap a hoteltől a benne található szállodai szobák időben megosztott használati jogának értékesítésére. Ezek a jogok általában 50 évre szólnak. Így a végső vásárló például minden év 46. hetében mehet a hotelbe üdülni. A hotel és a társaság megbízási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy minden hónapban az eladott hetek alapján számolnak el. A jogok végső felhasználói részére "üdülőhasználati jog" megnevezéssel a számlát a társaság bocsátja ki a saját nevében, ennek megfelelően a bevétel teljes egészében a számlájára folyik be. A szerződés szerint a társaság jutaléka csupán a számlára beérkezett bruttó vételár 50%-a. Így a hotel a havi elszámoláskor szintén "üdülőhasználati jog" megnevezéssel számlát bocsát ki a társaság felé. Helyesen történik az elszámolás?

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?