801 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?

Kérdés: Az általam könyvelt gazdálkodó 50%-os arányban tulajdonosa egy 20 millió Ft jegyzett tőkéjű zrt.-nek. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az eredménytartalék terhére felemelik a jegyzett tőkét 250 millió Ft-ra. Hogyan jelenik meg a tőkeemelés a tulajdonosnál? Véleményem szerint nem kell könyvelni a tulajdonostársaságnál. Helyes az álláspontom? DE! Kicsit fura a helyzet: 10 millió forint könyv szerinti értéken tartsunk nyilván egy 250 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban lévő 50%-os részesedést? Alkalmazzuk a piaci értékelést, képezzünk értékhelyesbítést/értékelési tartalékot? Vagy kezeljük ingyenesen kapott eszközként?

Kérdés: Ügyvédi iroda (kettős könyvvitel-egyszerűsített éves beszámoló) előfizetett a Takarnet földhivatali szolgáltatásokra, amelynek keretében csatlakozási engedélyezési eljárási díjat (áfa hatályán kívüli tétel) és 3 évre szóló digitális igazolványt számláztak részére. Milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Hova könyvelendő a szolgáltatás keretében igénybe vett, pl. tulajdonilap-másolatokért fizetett díj?

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az apasági szabadságot és az azt terhelő közterhet a bérszámfejtéskor (azt a részt, amit a Magyar Államkincstár utal)? Hogyan kell könyvelni az apasági szabadság azon további napjait, amelyre a távolléti díj 40%-a jár, és ezt a részt nem téríti meg a Magyar Államkincstár? Hogyan kell könyvelni a Magyar Államkincstártól befolyt összeget?

Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Kérdés: Hogyan kell helyesen számvitelileg elszámolni a következő tételeket? Cégünk energiamenedzsment-rendszert vásárolt, amely a szerződés és a számla szerint a következőkből áll: az első tétel mérő- és felügyeleti eszközök, áramváltók vételára, ezek szállítása, telepítése és üzembe helyezése (előkészületi munkák és építőipari beavatkozás nélkül), valamint második tétel 3 éves energiamenedzsment-platform szolgáltatási díja, amely magában foglalja az internetes szolgáltatást biztosító SIM-kártya havi díját 0,3 GB adatforgalomig.

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?

Kérdés: Cégünknek a kölcsönkapott összeg után szerződés szerint kamatot kellene fizetnie. A kamat időarányosan ki lett számolva, el lett határolva 2022. év végén. Ez a kamat az óta sem került megfizetésre. 2023. év végén ismét kamatot kell számolni és azt elhatárolni. A 2022. évben elhatárolt kamatot 2023. 01. 01-én feloldom, majd ismét elhatárolom vagy kötelezettségként előírom?

Kérdés: Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 – K 91 vagy T 52 – K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. – 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. – 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?