Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] ...bérmunka ellenértéke jellemzően kétféle módon számolható el a bérmunkába adónál, annak függvényében, hogy a termelési folyamat mely szakaszához kapcsolódik:a) A bérmunkába adó – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adott anyagon már végzett munkaműveletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Hagyatékátadó végzés szerinti tartozás rendezése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítését, amelyet összegszerűen a kérdező cég elfogadott.Ha viszont az egyéni vállalkozó teljesített a halála előtt, akkor az ellenértéket nála kell (kellett volna) megjelentetni, és így a tartozás megfizetése az elhalálozott egyéni vállalkozó bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Térítés nélküli szállítás EU-tagországba

Kérdés: EU-tagországba térítés nélkül szállítunk árut egy kapcsolt vállalkozásnak, amiről nulla értékű számlát állítunk ki, pusztán azért, hogy a rendszerünkben lezárjuk az ügyletet.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. §. a) pontja szerint a törvény alapján adót kell fizetni "adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása" után.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] ...leírt esetben is – tekintettel arra, hogy a megrendelt munka még nem készült el teljesen – csak annak a számlázott teljesítménynek az ellenértékét lehet árbevételként kimutatni, amelyet a társaság a szerződés szerint teljesített, és a megrendelő elfogadott, elismert....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Részben levont áfájú személygépkocsi értékesítése

Kérdés:

Áfaköteles-e azon személygépkocsi értékesítése (a futamidő után), amelynek a futamidő alatt a lízingcég által számlázott díj áfatartalmának egy részét levonásba helyezték?

Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint az adóalany által ellenérték fejében, belföldön teljesített termékértékesítés adóköteles. Ez alól azok az esetek jelentenek kivételt, ahol az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) adómentességet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti állapot helyreállítása előtt a volt bérlő és a volt bérbeadó utólag megállapodjon a térítés nélküli átadásban vagy az ellenérték fejében való átvételben.A kérdező egy lényeges dologról megfeledkezett. Ha nem kerül a bérelt ingatlanon végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Közhasznú tevékenység bevételének minősítése

Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapítvány közhasznú tevékenysége során vásárolt, illetve saját termelésű készletet értékesít, vagy szolgáltatást nyújt ellenérték ellenében, akkor a számlázott – áfa nélküli – ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatnia.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Tiszteletdíj, megbízási díj minősítése

Kérdés:

Az 5198. sz. kérdésre adott válasz szerint a választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíjak és a megbízásos jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak bérköltségnek minősülnek a számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján. A hatályos munkaügyi-statisztikai besorolásban állományba nem tartozók kereseteként jelennek meg ezek a tételek. A statisztikai besorolás és a számviteli törvény változásai szerint a tiszteletdíjak és a megbízási díjak bérköltségnek vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekintendők?

Részlet a válaszából: […] ...megbízási díjak;– esetenként foglalkoztatott tanácsadók, szakértők munkadíja;– a választott tisztségviselőknek a végzett munka ellenértékeként előre meghatározott, illetve a tagság által megszavazott mértékben rendszeresen vagy bizonyos rendszerességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Szerződés átruházásáért kapott összeg

Kérdés: X magánszemély Eladó és Y magánszemély Vevő között ingatlan-adásvételi előszerződés jött létre. Ezen szerződés tartalmazza a következő rendelkezést:
"Felek rögzítik, hogy Vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül."
Fenti rendelkezés alapján X magánszemély Eladó hozzájárulásával Y magánszemély és Z Kft. között létrejött a Megállapodás adásvételi előszerződés átruházásáról című okirat, mely alapján Z Kft. lett az előszerződés Vevője. Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizetett Y magánszemélynek. (Y magánszemélynek az ügylettel kapcsolatban csak jelentéktelen költségei merültek fel.)
Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontjában írt ügylet? (Ha nem, akkor mely szabály vonatkozik rá?) Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet alapján az Y magánszemély által kapott ellenérték után az Szja-tv. 29. §-a szerint a kapott ellenérték 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és az után személyi jövedelemadót és felső határ nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...gondolták, hogy ha a Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizet Y magánszemélynek, akkor az ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontja alá tartozik. A jog átruházására tekintettel egyéb jövedelme keletkezik az Y magánszemélynek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
1
6
7
8
210