Bizalmi vagyonkezelési jogviszony egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Az energiaszármazási garancia a beszerzési érték része?

Kérdés: Termelővállalatunk villamos energia végső felhasználójaként energiaszolgáltatótól vásárol energiaszármazási garanciát annak igazolására, hogy az adott mennyiségű, általa felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik. Ezt a tételt hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mennyiségben (megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik).Az energiaszármazási garancia ellenértéke tehát közvetlenül egyedileg hozzákapcsolódik a beszerzésre kerülő villamosenergia-mennyiség beszerzéséhez. Ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Időszaki elszámolású számlák árfolyama

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...főszabálytól való eltérésre az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése ad lehetőséget.Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a tulajdonosánál a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 100 egység, ázsió 30.000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18.; változás befejezése 2024. 02. 18. A cégbírósági bejegyzés időpontja: 2025. 02. 01. A tőkeemelés összegének átutalása: 2024. 12. 18.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...attól, hogy a tőkeemelés összegét mikor bocsátották a társaság rendelkezésére.Ázsióval történő tőkeemelés esetén a jegyzési ellenérték és a névérték közötti különbözetet (itt 30.000 egységet) csak a jegyzett tőke emelésének cégbírósági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 12.

MNB-árfolyam helyett EKB-árfolyam: az áfa forintosítását be kell-e jelenteni?

Kérdés: Cégünk az áfa tekintetében az EKB-árfolyam alkalmazását jelentette be az adóhatósághoz 2026. 01. 01-től. 2025. 12. 31-ig az MNB-árfolyamot használjuk. A 2025. 12. 31. utáni teljesítésű kimenő számláknál fel kell-e tüntetni, hogy az EKB-árfolyammal történt az áfa forintosítása? Kell-e ezt valahogy külön jelölni a számlán? Vagy elengedő az árfolyam értékét és a forintos összeget feltüntetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...További előírásokat a számla adattartalma kapcsán nem tartalmaz az Áfa-tv. Ebből következően külföldi pénznemben kifejezett ellenérték esetén a számlán kizárólag az áthárított áfa forintra átszámított összegét kell szerepeltetni, az alkalmazott árfolyamot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások között tárgyieszköz-átadás variációi

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Részlet az állásfoglalásából: […] ...1 Mrd forint (piaci) ellenérték esetén a vevőnek az Szt. 47-ában foglaltak alapján kell a bekerülési értéket megállapítania. Ha nem merült fel az eszköz megszerzése, üzembe helyezése érdekében a vételáron kívül más kiadás (például szállítási költség) vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 12.

Társasházépítés saját használatra és értékesítésre

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értéküket az eladott áruk bekerülési értéke közé kell átvezetni az eladott lakások, garázsok számlázott – áfa nélküli – ellenértéke árbevételkénti könyvelésével egyidejűleg.(Kéziratzárás: 2026. 01....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Földgáz beszerzése és értékesítése Ausztriában

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...árbevétele lehet. Ezek alapján az Ausztriában vásárolt földgáz külföldi vevőnek értékesítése esetén az értékesítés ellenértéke egyértelműen az exportértékesítés árbevételeként számolandó el, bizonylata a külföldi vevőnek küldött, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelői jogviszonyba adott üzletrész (a vagyonkezelő és a vagyonrendelő azonos)

Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ebben az esetben is leegyszerűsítve a választ, ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes.Az Szja-tv. 1...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 15.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé (zárási feladatok)

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a megszűnő egyéni vállalkozás adózza le.Az egyéni vállalkozó gyakorlatilag elszámolja az általa kiállított és befogadott számlák ellenértékét az egyéni vállalkozás záró bevallásában. Amennyiben ez nyereség, akkor leadózza egyéni vállalkozóként, ha veszteség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 15.
1
…
5
6
7
…
222