148 talált cikk az ellentételezés kifejezésre

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?

Kérdés: A zrt. tárgyi eszközt apportált egy kft.-be, amely jelenleg a társasági adó alapján kapcsolt vállalkozása. Az apportérték fejében a zrt. üzletrészt kap a kft.-ben. A tulajdonosok döntése alapján az apport értékének egy meghatározott forintösszege a jegyzett tőke emelésére fordítandó, a fennmaradó forintösszeg a tőketartalékba kerül. Van-e lehetőség arra, hogy a jegyzett tőke emelésére fordítandó apportértéken felüli rész az eredménytartalékba kerüljön, és ne a tőketartalékba?

Kérdés: A 2024. évi üzleti évtől alkalmazandó a számviteli törvény 94/B. §-a, mely szerint a vállalkozó a kiegészítő mellékletben bemutatja a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. 2024. évre vonatkozóan milyen részletezettséggel kell ezeket az adatokat bemutatni? Külön-külön kell bemutatni a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási jellegű közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokat, illetve külön-külön a pénzbeli és a természetbeni juttatásokat?

Kérdés: A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza a DRS-rendszer működését, mellyel kapcsolatban kérdésként merült fel nálunk, mint élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál, hogy céges vásárlás esetén, ahol átutalásos számlát kér a vevő, és emellett be szeretné váltani a visszaváltó automata által a cégnél gyűjtött visszaváltási díjas termékekre járó kupont, hogyan kell ügyviteli szempontból eljárni? A bolti pénztárban jelenleg készpénz ellentételezéssel beváltjuk a kupont, emellett kiállítjuk a vásárlás teljes összegéről az átutalásos számlát. A pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylatnak mi legyen a sorsa? A partner részére át kell adni annak érdekében, hogy el tudjon számolni a visszaváltási díjjal, vagy ezt a bizonylatot meg kell őriznünk az egyeztetésekhez?

Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?

Kérdés: Ügyfelem kft.-ként átvállalta gyermeke (14 éves) felnőttképzési szerződésben foglalt tandíját. A gyermeknek nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya a kft.-ben. Ezt a kifizetést hogyan kell könyvelni, számfejteni, milyen közterheket kell utána megfizetni?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Kérdés: A MOHU alvállalkozója ösztönzőt fizet a lakosságnak a hulladék leadásának ellentételezésére. Az alvállalkozónak megtéríti a MOHU az ösztönzőt, amelyről később teljesítési igazolást állít ki. Kell-e számviteli bizonylatot kiállítania az alvállalkozónak a teljesítési igazolásra? Hogyan kerül könyvelésre? A lakossági ösztönző adózása hogyan alakul [gondolok itt az Szja-tv. 58. § (10) bekezdés 1. melléklet 7.46. pontjára, fémhulladék esetében]:
– amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
– illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?

Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?