Jegyzett tőke saját tőkén belüli leszállítása

Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:202. §-a alapján a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását.A leszállításról hozott határozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Felnőttképzési tandíj átvállalása

Kérdés: Ügyfelem kft.-ként átvállalta gyermeke (14 éves) felnőttképzési szerződésben foglalt tandíját. A gyermeknek nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya a kft.-ben. Ezt a kifizetést hogyan kell könyvelni, számfejteni, milyen közterheket kell utána megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt követően lehet a jövedelemjuttatást számfejteni és bérköltségként könyvelni. Ahhoz azonban, hogy a tandíjátvállalás összege ellentételezésre kerüljön, a jövedelemjuttatást fel kell bruttósítani, és a közterheket ez alapján kell meghatározni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Kölcsönzött munkavállalók jövedelmének forrásadója

Kérdés:

Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Részlet a válaszából: […] ...mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. Így nem helyes az az eljárás, hogy a kölcsönzött munkavállalóktól mintegy "a forrásadó ellentételezéseként" a magyar személyi jövedelemadó mértékével megegyező összeget vonnak le. Ha időközben mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés:

Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Részlet a válaszából: […] ...az általános előírások szerint: Ha az alapítvány véglegesen pénzeszközt ad át az iskolának,– a költségek (ráfordítások) ellentételezésére: T 8634 – K 384;– fejlesztési célra: T 8646 – K 384.Ha az alapítvány az iskola részére eszközöket szerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Lakossági ösztönző adózása

Kérdés:

A MOHU alvállalkozója ösztönzőt fizet a lakosságnak a hulladék leadásának ellentételezésére. Az alvállalkozónak megtéríti a MOHU az ösztönzőt, amelyről később teljesítési igazolást állít ki. Kell-e számviteli bizonylatot kiállítania az alvállalkozónak a teljesítési igazolásra? Hogyan kerül könyvelésre? A lakossági ösztönző adózása hogyan alakul [gondolok itt az Szja-tv. 58. § (10) bekezdés 1. melléklet 7.46. pontjára, fémhulladék esetében]:
– amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
– illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?

Részlet a válaszából: […] ...a lakosság hulladékleadásának ellentételezésére ösztönzőt fizetnek, tehát nem a hulladék eladásából származó jövedelmet fizetik ki, akkor fémhulladék esetében is az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.46. pontja szerinti adómentességi szabály alkalmazható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése

Kérdés:

Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?

Részlet a válaszából: […] ...fizetni, ha az ügyvezető tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja szerinti költségtérítést kap [Gjt. 17/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése

Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
Részlet a válaszából: […] ...tőke a leszállított jegyzett tőkével arányosan csökken.Negatív eredménytartalék esetén a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére célszerű a tőketartalékot felhasználni [Szt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján] maximum a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Terhelési értesítő alapján fizetés harmadik félnek

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak szerint valójában a kérdező cég átvállalta az "A" cég "B" céggel szembeni tartozásait, ellentételezés nélkül. A tartozás (kötelezettség) átvállalását szerződéssel (megállapodással) kellett volna alátámasztani. Jelen esetben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Támogatási jogcímenkénti nyilvántartás

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
– elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
– valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
– a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...A nyilvántartásból ki kell derüljön, hogy a támogatás milyen hányada került felhasználásra (a költségek, az amortizáció ellentételezésére), és milyen hányada lesz a jövőbeni költségek fedezete.A kérdésben leírtak túlzottan bonyolulttá teszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
14