Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...összeget pedig 25% személyi jövedelemadó és 14%egészségügyi hozzájárulás terheli.Fontos kiemelni, az adózott eredményből, illetve azeredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből csak akkor lehetosztalékot fizetni, ha teljesül az Szt. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...a kht. akár nyereségessé is válhat. A kht. megszűnésekorkimutatott nyereséggel, továbbá a korábban adómentesen képzetteredménytartalékkal a társasági adó alapját növelni kell.Ha a díszburkolatot csak a végelszámolás befejezése után, akht.-nak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés veszteség esetén

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból ezkövetkezik) – a Gt. és az Szt. előírásai szerint jártak el, a 2007. évi adózotteredmény és az igénybe vehető eredménytartalék a jóváhagyott osztalékrafedezetet nyújtott, az osztalékfizetésről hozott döntést a tulajdonosokönellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeleszállítás evás kft.-nél

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető kft. a 3 millió forintos törzstőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra tőkekivonással. A jegyzett tőke az alapításkor csak pénzbeni betét volt. Tőketartalék, eredménytartalék nincs. A leszállított törzstőke visszafizetése pénzben történne. A 2,5 millió Ft törzstőke-leszállítást bevételként kell elszámolni? Vagy a cégbírósági bejegyzés napjával csak a jegyzett tőke csökkenésével és a tagokkal szembeni kötelezettségként kell számolni? A tagokat terheli-e szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltakatkell figyelembe venni. Ez utóbbi alapján azt, hogy van-e a kft.-nek az Eva-tv.előírásai szerint adózott eredménye, eredménytartaléka, illetve az nyereségvagy veszteség jellegű. A kérdés szerint a társaság sem eredménytartalékot, semtőketartalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Alakulásától veszteséges társaság tőkeleszállítása

Kérdés: A kft. 3 millió Ft összegű jegyzett tőkével alakult. Megalakulása óta veszteséges. A saját tőkéje a jegyzett tőke alá került. Októberben módosították a társasági szerződést, amely szerint a jegyzett tőke 500 ezer Ft lett. Eredménytartaléka mínusz 900 ezer Ft, az ez évi veszteség is várhatóan 500 ezer Ft lesz. Tőketartaléka nincs. Hogyan könyvelem a jegyzett tőke csökkentését?
Részlet a válaszából: […] ...határozatban az adott esetben a következőkrőlindokolt döntést hozni:– a törzstőke leszállítása a veszteség rendezése céljából(az eredménytartalék negatív összegében),– a törzstőke leszállítása a lekötött tartalék javára (a2008. évi és a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kilépő és belépő tag eltérő vagyoni betétje

Kérdés: A bt. két tagja (90+10 százalékos vagyoni betéttel) közül kilép a 10%-os vagyoni betéttel bíró tag, és a belépő új tag a benn maradó tag 40%-os vagyonibetét-részét is megveszi. A kilépés napjára elkészítjük a közbenső mérleget. A benn maradó régi tag 40%-os vagyoni betétjére jutó eredménytartalékot is ki lehet fizetni, mint vállalkozásból kivont jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.-be belépő tagnakminősül, vagyoni betétje összegével a bt. jegyzett tőkéjét kell növelni.Ha a régi tag a vagyoni betétjére jutó eredménytartalékot kiakarja vonni, akkor nem eladni kell a vagyoni betét 40%-át, hanem ilyen aránybantőkekivonással kellett volna a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeiből. A visszavásárlással egyidejűleg az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a visszavásárlási értékkel azonos összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett. A mérleg-fordulónapi értékelés során a visszavásárolt saját részvényekre értékvesztést számolt el a társaság. Véleményünk szerint az értékvesztés elszámolásakor korrigálni kell a lekötött tartalékba helyezett összeget, mivel az értékvesztés elszámolásával a mérleg szerinti eredmény csökken, és ezzel érvényesítésre kerül az osztalékfizetés korlátozása is. Ha nem korrigálunk, akkor a saját részvényekre elszámolt értékvesztés összege duplán jelenik meg osztalékfizetési korlátként.
Részlet a válaszából: […] ...le. A lekötött tartalékbaátvezetett összeget – általános szabályként – akkor lehet feloldani,visszavezetni a tőketartalékba, az eredménytartalékba, ha az az ok, ami miatt atőketartalékból, az eredménytartalékból azt át kellett vezetni, már nem állfenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság végelszámolása

Kérdés: A bt. tagjai úgy döntöttek, hogy 2008-ban végelszámolással megszüntetik a bt.-t. A beltag 50%-ban X kft., a kültag 50%-ban magánszemély. A jegyzett tőke 1500 E Ft, az eredménytartalék 500 E Ft. A pénzeszközök 2000 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján X kft.-t megilleti a pénzeszközök 50%-a, azaz 1000 E Ft. A magánszemélynél a kapott 1000 E Ft vállalkozásból kivont jövedelem (amelynek az adóját a magánszemélynek kell bevallania és befizetnie). Az X Kft.-nél a kapott 1000 E Ft-ot miként kell kimutatni? Csökkenthető annak összegével a társasági adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a végelszámolás megkezdése előttalaposan javasoljuk áttanulmányozni a cégtörvényt és avégelszámolás sajátos számviteli feladatait részletező 72/2006. (IV. 3.) Korm.rendeletet. Ez utóbbiból a kérdező társaság megtudhatja, hogya bt.-nek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címke:

Evás betéti társaság megszűnése

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. megszűnésekor az Szt. szerinti nyitó mérlegében kell-e pénztári pénzkészletet kimutatni? Ha igen, hogyan határozható meg? Ha nem, akkor gyakorlatilag a saját tőke nyilvánvalóan kevesebb, és így végső soron a felosztható vagyon (feltételezve, hogy ilyen összetételű vagyon kerül felosztásra) és ezáltal az adófizetési kötelezettség is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...nem jár, feltételezve, hogy az Eva-tv. hatálya alákerüléskor kimutatott, az Szt. hatálya alatt megállapított tételek (elsősorbanaz eredménytartalék) utáni személyi jövedelemadót korábban már megfizette.Az előző bekezdésben leírtak figyelembevétele mellettcélszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti (tehátaz elhatárolt árfolyamveszteség) és a 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalékkülönbözetének összegét az eredménytartalékból le kell kötni, azt azeredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni. A lekötést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:
1
43
44
45
68