88 cikk rendezése:
1. cikk / 88 Ingatlan értékhelyesbítése
Kérdés:
Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.
2. cikk / 88 Ingatlan piaci értékelése
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?
3. cikk / 88 Bérbe adott irodaház értékesítése
Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?
4. cikk / 88 Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor
Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
5. cikk / 88 Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele
Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
6. cikk / 88 Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás továbbműködése költségvetési szervként
Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?
7. cikk / 88 Eredménytartalék terhére felemelt jegyzett tőke a tulajdonosnál
Kérdés: Az általam könyvelt gazdálkodó 50%-os arányban tulajdonosa egy 20 millió Ft jegyzett tőkéjű zrt.-nek. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az eredménytartalék terhére felemelik a jegyzett tőkét 250 millió Ft-ra. Hogyan jelenik meg a tőkeemelés a tulajdonosnál? Véleményem szerint nem kell könyvelni a tulajdonostársaságnál. Helyes az álláspontom? DE! Kicsit fura a helyzet: 10 millió forint könyv szerinti értéken tartsunk nyilván egy 250 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban lévő 50%-os részesedést? Alkalmazzuk a piaci értékelést, képezzünk értékhelyesbítést/értékelési tartalékot? Vagy kezeljük ingyenesen kapott eszközként?
8. cikk / 88 Társult vállalkozás a kiegészítő mellékletben
Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?
9. cikk / 88 Ingatlanok piaci értéken történő értékelése
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?
10. cikk / 88 Játékjog megszerzéséért fizetett összeg
Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?
