541 talált állásfoglalás az euró kifejezésre

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?

Kérdés: Egy társaság támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” program keretében. A támogatás foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15.000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a Közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170.000 Ft/fő összegben vehető igénybe. Az egyéb orvosi vizsgálatok támogatásának elszámolása a programban meghatározott egységköltségek alapján történik. A munkavállalók által igénybe vett vizsgálatokról kiállított számlák a társaság nevére szólnak. A program az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósul meg. Az OFA Nonprofit Kft. honlapján közzétett „Gyakran Ismételt Kérdések” című dokumentumban szereplő tájékoztatás szerint a projekt keretében a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított egészségügyi vizsgálatok az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 1. számú mellékletének 4.25. alpontja alapján mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Ehhez kapcsolódóan az alábbi kérdésekben kérem szíves szakértői véleményüket:
1. Ha egy vizsgálat tényleges díja meghaladja a hozzá kapcsolódó támogatás összegét, és a különbözetet a társaság saját forrásból fizeti meg, az adómentesség a szolgáltatás teljes értékére alkalmazható? Például, ha a vizsgálat díja 30.000 Ft, az elszámolható támogatási egységköltség 25.000 Ft, és a fennmaradó 5000 Ft-ot a társaság viseli, a teljes 30.000 Ft adómentes juttatásnak minősül, vagy kizárólag a támogatásból finanszírozott 25.000 Ft? Amennyiben a különbözet adóköteles, milyen jogcímen kell azt kezelni?
2. Keletkezik-e a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben szociális hozzájárulási adó vagy társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség a munkáltatónál, illetve a munkavállalónál? Kérem, válaszukban külön térjenek ki a támogatásból finanszírozott részre és a társaság saját forrásából megfizetett különbözetre.
Kérem, tájékoztatásukban jelöljék meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket is!

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság („A” Holding Kft.), mely 2026. 04. 05-éig csak egy számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozással (100%-os leányvállalat) rendelkezett. Klasszikus holdingtársaság, egy részesedése volt. Egyedi 2025. évi éves beszámolóinak adatai az alábbiak: mérlegfőösszeg 1 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 0. Az „A” Holding Kft. leányvállalata, mely „B” Kft. 2025. évi adatai: mérlegfőösszeg 8 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 7 milliárd forint. Tekintsük úgy, hogy a 2023. és a 2024. üzleti évi beszámolókban szereplő adatok ezekkel egyezőek voltak (a létszám egyik évben sem haladta meg a 250 főt). Azonban 2026. 04. 05.-én további részesedések kerültek az „A” Holding Kft.-hez, és ezek olyan mérlegfőösszegű, értékesítés nettó árbevételű és létszámú társaságok (a 2023., 2024. és 2025. üzleti éveket tekintve is), melyek figyelembevételével a konszolidálás előtti összesített adatok a cégcsoport esetében minden üzleti év tekintetében meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdés a), b) és c) pontban írt határértékeket. Az „A” Holding Kft.-nek mely üzleti évről kell először konszolidált beszámolót készítenie, és mely évről kell először fenntarthatósági jelentést készítenie?

Kérdés: Külföldi cég szétválik két cégre. A szétválás a magyarországi fióktelepet is érinti. A szétválás során létrejövő új fióktelep bejegyzése Magyarországon megtörtént 2025-ben. A szétválási terv 2026. 01. 01-én lépett hatályba. A terv szerint a korábbi fióktelep minden eszköze és forrása az új fióktelephez kerül a vagyonmérleg alapján a készletek kivételével (a készletek később értékesítésre kerülnek). 2026. 01. 01-én milyen tételek könyvelendők a régi és az új fióktelep könyveiben? Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetén az új fióktelepen a 2025. 12. 31-i értéken szükséges megnyitni az eredeti bruttó értéket és az eddig elszámolt értékcsökkenést, és a nettó értéken? Vagy a 12. 31-i nettó érték lesz az új fióktelepen a bruttó érték? A külföldi cég euróban vezeti a könyveit, a fióktelepek forintban. Ha a vagyonmérleg csak euróban készült, milyen árfolyamon szükséges az új fióktelepnél forintosítani? Milyen speciális adózási kérdések merülhetnek fel?

Kérdés:

A társaság eladási céllal 2025. 03. 18-án 32.245 db befektetési jegyet vásárolt 1,1677 euró/db áron. 397,95 forintos MNB-árfolyamon vettük nyilvántartásba a 374. főkönyvi számlán. 2025. 12. 31-én átértékelésre került az euróösszeg 385,40 forint árfolyammal számolva. Így a nyilvántartás szerinti értéke 14.511.268 forint lett. 2026. 03. 10-én eladott 5920 darabot 1,1826 euró/db áron, amelyet a FIFO szerint MNB-árfolyamon vezettünk ki forintban: 2.694.401 forintért [384,86×7000,99 euró]. Kérem, hogy főkönyvi számlákon mutassák be a kivezetést! Külön kezelendő a darabár szerinti különbözet és az árfolyamok miatti különbözet? Hogyan ellenőrizhetem vissza magamat, hogy helyesen került-e kivezetésre az összeg?

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?

Kérdés:

A cég az euróbankszámláján befektetési céllal rendelkezik. A bank a lekötendő összeggel megterheli a számlát, egyúttal jóváírásra kerül az összeg a lekötéshez kapcsolódó számlán. A futamidő végén az előző tétellel megterhelésre kerül a lekötéshez kapcsolódó számla, és jóváírják azt a bankszámlán. Ez esetekben milyen árfolyamot kell használni? Az egyes átvezetéseknél keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: Visszlízing céljából vásároltunk tehergépkocsikat az EU-ból. A beszerzést készletre könyveltük a számlák szerinti árfolyammal. A lízingcég felé történő értékesítés és a lízingcég vissz-számlájának dátuma megegyezik. Mindkét számla eurós. Az EU-s cég számláját a lízingcég egyenlítette ki, és erről küldött nekünk egy folyósítási igazolást. Mely dokumentum árfolyamával kell a lízingkötelezettséget állományba venni? A lízingcég számlájának dátumával, vagy az általa átadott folyósítási igazolás dátumával?

Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?