41 talált cikk a garázs kifejezésre

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?

Kérdés: Az általam könyvelt cég (a beruházó) hamarosan befejezi egy társasház megépítését. A telek, amelyre a társasház épült, még a beruházás megkezdésekor került a beruházó tulajdonába. A kivitelezés eredményeként a társasház 20 lakásból és 20 parkolóból áll. Ebből a beruházó 10 lakást és 10 tárolót el fog adni, a többit megtartja, bérbeadás útján tervezi hasznosítani. Az önköltség-kalkuláció elkészült. Ehhez kapcsolódóan merült fel néhány kérdés. Az önköltség-kalkuláció eredményeképpen meghatározásra került a lakások és a parkolók önköltsége, amely alapján a beruházó a saját tulajdonában maradó lakásokat és parkolókat aktiválni fogja. Nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a telek értéke a bekerülési érték részét képezi-e, vagy azt elkülönítetten kell kezelni. Ugyanez a kérdés felmerült a lakást és parkolót vásárló társaságok részéről is. Véleményünk szerint a vásárló cég oldaláról nincs szükség a megbontásra.

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?

Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.

Kérdés: A kft. társasházi lakásokat épít értékesítésre, amelyhez az építési telket maga szerzi be. Hogyan kell könyvelni a telekbeszerzést (a vásárláskor még nem lehet tudni, hogy építkezik-e rá, vagy értékesíteni fogja) és a kész ingatlan értékesítésekor a telekhányad kivezetését? Egyik megoldás: Beszerzés: T 26 – K 454. Építkezés megkezdésekor: T 51 – K 26. A társasház használatbavételi engedélyének kiadásakor: T 25 – K 581. Az értékesítéskor: T 581 – K 25. Másik megoldás: Beszerzés: T 26 – K 454. Az értékesítéskor: T 814 – K 26. A telekhányad (m², illetve %) az adásvételi szerződésben fel van tüntetve, de nincs hozzá külön érték rendelve, illetve a számlán lakóingatlan-értékesítés szerepel (nem kerül a telekhányad kirészletezésre). Kifejezetten a telekhányad könyvelésében szeretném a segítségüket kérni.

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?

Kérdés: Egyéni vállalkozó elszámolhat tárgyi eszközként motorkerékpárt? Illetve egyéni vállalkozó ügyvéd elszámolhat-e garázst iratok őrzési helyszíneként?

Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?

Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?