Fejlesztési tartalék feloldása használt gépkocsi beszerzésekor

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalék csak nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra nem használható fel, amely tárgyi eszközre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz azt kell először eldönteni, hogy utólag adott forgalmi engedményről vagy forgalmi kedvezménynek nevezett, konkrét eszközökhöz kötött támogatásról van szó.A kérdés szerint a társaság a forgalmazó céggel eszköztámogatási adásvételi szerződést kötött. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
Részlet a válaszából: […] ...feloldhatja, akár több beruházás esetében is!)A zárt végű, illetve a nyílt végű pénzügyi lízing keretében átvett tehergépkocsi teljes bekerülési értékét – a számviteli előírások szerint – először mint tárgyi eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, mivel személygépkocsi beszerzéséről van szó, mi tartozik a személygépkocsi beszerzési értékébe a felsoroltak közül.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (a személygépkocsi) bekerülési értékébe tartozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Közigazgatási bírság átvállalása

Kérdés:

Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében véleményünk a következő:1. A bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes, ezért nem keletkezik a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfaelszámolása

Kérdés: Áfaalany kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit lízingel. A személygépkocsi hibrid jellegű, elektromosan is használható. A lízing áfatartalmát útnyilvántartás alapján számolnánk el, amely alapján több mint 50%-os a hivatalos használat. Ha tisztán elektromosan használja, nincs benzinfogyasztás, a költség a töltési díjban mutatkozik. Az előző lízingelésnél, ami benzines személygépkocsi volt, költségként a cég a benzinszámlát számolta el. A hibrid személygépkocsi esetén mi a helyes költségelszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés?Az Áfa-tv. előírása szerint a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékbeszerzés, hanem szolgáltatásnyújtás. Ezért a személygépkocsi beszerzési árának törlesztését kell a lízingbe adónak az áfa felszámításával számláznia, és a számlánkénti le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Valuta vásárlása a cég tulajdonosától

Kérdés:

Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?

Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján a pénzváltási tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ha azt üzletszerűen végzik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Kezdő lízingdíj áfatartalma

Kérdés: Egy alanyi áfamentes cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A lízingcég által kibocsátott bizonylat alapján (ami áfát nem tartalmaz) a társaság a járművet nyilvántartásba vette. A kezdő lízingdíj áfatartalma része-e a bekerülési értéknek, azaz a beruházások között számoljuk el (ráaktiváljuk a bekerülési értékre)? A lízingcég számláiban a tőkerészre felszámított áfát egyéb ráfordításként könyveljük? A lízing lejáratakor a számlázott maradványértéket úgy könyveljük, mint a normál tőkerészleteket (azaz az áfát egyéb ráfordításként)?
Részlet a válaszából: […] ...áfát a felmerüléskor az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.A lízingcég által kibocsátott bizonylatnak a lízingbe vett személygépkocsi áfa nélküli értékét kell tartalmaznia, ezen az értéken kell a lízingbe vevőnél nyilvántartásba venni. Ez az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Egyéni vállalkozó beszerzése támogatásból

Kérdés: Egyéni vállalkozó elektromos autó beszerzését tervezi. Erre HEE RRF-REP-10.10.1-24 pályázaton 4.000.000 Ft támogatást kapott.
− Hogyan kell egyéni vállalkozónál elszámolni ezt a támogatást?
− A korábbi években képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e ezen elektromos személyautó beszerzésére?
− Egyéni vállalkozó hogyan számolja el az amortizációt erre az eszközre?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, de csak a 4 millió forinttal csökkentett összegben, tekintettel arra, hogy ez a rész ingyenes szerzésnek minősíthető. A személygépkocsi akkor minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Külföldön felmerült költségekről nyugta

Kérdés: Vállalkozásunk teherfuvarozással foglalkozik. Kamionjaink Európa több országába szállítanak. A teherautó-sofőrök devizás bankkártyával rendelkeznek, amit autópályadíj, parkolás, mosatás, ritkán eseti költségek rendezésére használnak. A fizetéskor az automaták ezekről a költségekről szinte mindig csak nyugtát adnak, az adott ország devizájában. A nyugták tartalmazzák a rendszámot, a pontos időt és a fizetett összeget. A bankszámlán a kártyaterhelés euróban jelenik meg. A sofőr a feladat elvégzését követően az úti okmányokkal (köztük a CMR) együtt leadja a kifizetéskor kapott nyugtákat is (ezeken egyértelműen látszik, hogy parkolási díj, útdíj, mosatás). A fuvarokmányokkal alátámasztva az így felmerült költségek elszámolhatók-e? A bizonylatokat eredeti devizanemükkel kell feldolgozni, vagy a kártyaterhelés szerinti euróösszeggel? Mi a helyes árfolyam tekintetében? Gyakori, hogy a nyugta 1-2 nappal korábbi dátumról szól, mint ahogy az a bankkivonaton megjelenik (a kártyatársaság később emeli le). Helyes az a gyakorlat, hogy a bizonylatokat a banki terhelés napján érvényes árfolyammal számoljuk el, vagy a bizonylaton szereplő dátumot kellene alkalmazni? A bizonylatokat a számviteli nyilvántartásban egyenként kell rögzíteni, vagy van lehetőség ezeket tömbösített formában rögzíteni (napi kivonathoz kapcsolva egy összesítővel egy bizonylatként)?
Részlet a válaszából: […] ...együtt kerüljenek elszámolásra. Ehhez, a kérdés szerinti költségek elszámolásához – még az indulás előtt – kérni kell a gépkocsivezető főnökének a hozzájárulását írásban. Amikor a kamion a külföldi útról visszatér, akkor a visszatéréskor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
1
2
3
62