1297 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?

Kérdés: Vállalkozói szja-adózó egyéni vállalkozó 2024 decemberében emelt szintű szerkezetkész gazdasági épületet vásárolt 34 M Ft értékben a szállítói számla alapján, üzemkörön belüli, tevékenységet közvetlenül szolgáló szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése céljából. Előlegszámlázás nem történt, a számla végösszegét 2024 decemberében utalták át. Igazoltan megtekintett és átvett emelt szintű szerkezetkész épület került megvételre és kiegyenlítésre. A számla tartalmazza a szerkezetkész gazdasági épület felelős műszaki vezetőjének a nyilatkozatát, a teljesítésigazolást, a birtokátruházási jegyzőkönyv (kulcsátadás) szerinti állapotát és összegét. A fentiekről adásvételi előszerződés készült, amelynek értelmében a befejező munkákat a vevő egyéni vállalkozó saját költségén végzi el. „Végleges” szerződés csak a napokban kerül kiadásra, mert az ingatlant terhelte jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, amely a napokban került törlésre. A használatbavételi engedély kiadása 2026. év folyamán lesz várható, amely kérelmet az épületet befejező vevő egyéni vállalkozó nyújt be bejegyzésre a földhivatalhoz. A 2024. évre benyújtott szja-bevallás 13-03. lap 36. sorában a 34 M Ft kisvállalkozói kedvezmény címén bevallásra került. Kérem véleményüket arról, hogy a leírtak alapján szabályszerű-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele 2024. évben?

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.

Kérdés:

Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelettel kapcsolatban a jogosultság, az igénylési feltételek és az ügyintézés menete részben már ismert számunkra, ugyanakkor az egyes adózási kérdésekre még nem kaptunk választ.
1. Az adózást, bevallást hogyan kell teljesíteni? Hogyan kell értelmezni ezt a részt az Szj-tv. 71/A. §-ából: „A támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket”? Ez csak a közterhek összegszerűségét érinti, vagy a bevallás módját is?
2. „(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).”
Kérdés abban az esetben merül fel, ha a fenntartó igényli a támogatást. Jogszabály szerint az adózási feladatokat az igénylőnek kell teljesítenie. Ha az igénylés alapján a fenntartó megkapja pl. az 1 munkavállalóra jutó 1 millió Ft-ot, + 28% közterhet, amelyből 1 milliót továbbutal a munkáltatónak, aki továbbadja a munkavállalónak. A közterhek bevallása, befizetése a fenntartónál marad, vagy ezt is továbbadhatja (bevallási terhekkel együtt) a munkáltatónak?
3. Át kell futtatni ezt a tételt a bérszámfejtési rendszeren? Kinek? A fenntartónak vagy a munkáltatónak? A fenntartó milyen nyomtatványon, milyen módon vallja be ezt a támogatást?
Összes fenntartott intézmény + saját munkavállalói tekintetében is egy összegben fogja ezt megtenni?
4. Elfogadható megoldás-e az, hogy – a bankköltség csökkentése érdekében – a fenntartó közvetlenül a munkavállalóknak utalja a támogatást?
5. Amennyiben a munkáltató (fenntartó nélkül) igényelte és kapta a támogatást, akkor a fenti kérdések egy része nem merül fel, hiszen minden jogosultság és kötelezettség egy kézben van. A kérdés azonban itt is az, hogy bérszámfejtendő-e?

Kérdés: A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. Korm. rendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az ebben meghatározottak alapján bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. A rendelet értelmében az étteremben tartott reprezentációs események (étel, ital) után nem kell megfizetni a 33,04%-os közterhet, amíg a keretbe beleférünk. A keretösszeg úgy került meghatározásra, hogy a juttatás értéke az adóévben nem haladhatja meg az éves összes bevétel 1 százalékát, de maximum a 100 millió forintot. Jól értelmezzük, hogy az összeg az éves bevétel 1%-a, azonban, ha ez az érték meghaladná a 100 millió forintot, akkor a maximum 100 millió forint az irányadó?

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?

Kérdés: Egy vállalkozás belépőjegyet vásárolt jótékonysági városbálra. A rendezvényen az ügyvezető vesz részt. Hogyan kell ezt könyvelni? A jegy díja után a magánszemély ügyvezető adózik egyéb bér jellegű juttatásként, vagy pedig egyes meghatározott juttatásként a vállalkozást terheli az adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság értékesítésével, illetve annak könyvelésével kapcsolatban kérem szakmai véleményüket. Az érintett gazdasági társaság magánszemély tulajdonosai az üzletrészük 100%-át bizalmi vagyonkezelésbe adták. Ezt követően a bizalmi vagyonkezelő a társaságot egy független harmadik fél részére értékesítette. Az üzletrész-átruházási szerződés tartalmazza a vételár összegét. A szerződés egy külön pontjában rögzítik, hogy az értékesített társaságnál a korábbi ügyvezető/tulajdonos a tranzakciót követően további két évig ellátja az ügyvezetői feladatokat, és meghatározott EBITDA-célok teljesülése esetén a vevő úgynevezett earn-out jogcímen további kifizetést eszközöl a bizalmi vagyonkezelő részére. Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint az earn-out kifizetés a vételár részének minősül-e, vagy attól elkülönülten kezelendő?

Kérdés:

A megrendelő egy meglévő ingatlanjának felújítása érdekében kötött generálkivitelezői vállalkozási szerződést egy vállalkozóval. E vállalkozási szerződés keretén belül a vállalkozó jogosult részszámlák kiállítására az egyes teljesítési mérföldkövekhez a vállalkozási szerződésben rögzített feltételek megvalósulása esetén. Az egyik részszámlához tartozó teljesítési feltétel a vállalkozó által legyártott és/vagy beszerzett, de későbbiekben beépítendő anyagoknak a vállalkozó raktárában való elhelyezését tartalmazza. Ezen anyagok tulajdonjoga a legyártások/beszerzések teljesítése alapján kiállított számla vállalkozó részére történő kifizetésével száll át a megrendelőre. Az anyagokat a vállalkozó azok beépítéséig tárolja. A megrendelő az így beszerzett anyagokat beszerzéskor számvitelileg hogyan számolja el? Azonnal a befejezetlen beruházási számlára könyvelheti, vagy pedig először készletre veszi, és csak az anyagok tényleges beépítésekor kerülhet azok bekerülési (beszerzési) értéke a befejezetlen beruházások közé?

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?