646 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A 3 millió forintos jegyzett tőkét 50 millió forintra felemelik, a cégbíróság be is jegyezte az átalakulást 2023. 09. 30-ra (a tervezet 2022. 12. 31-ével készült). A kft. a 2023-as működés során olyan mértékű veszteséget ért el, amelyet egyetlen másik tőkeelem sem tud fedezni, tehát a végleges vagyonmérlegben lesz negatív összegű sajáttőke-elem. Mi a teendő ilyenkor, a cégbíróság utólag törli a zrt.-t?

Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Egy kkt. szeretne átalakulni kft. társasági formára. Milyen lehetősége van erre a legegyszerűbb módon? A szakirodalomban több lehetőség ígérkezik. Kérem, hogy válaszukban jelöljék meg a törvényi hivatkozást is.

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?

Kérdés: Az "A" kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak, akiknek osztalékot fizettek 2022-ben. Osztalékként a kft. földjeit fizették ki 2022. 12. 31-én. Az őszi hónapokban több műveletet végeztek az átadott területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Ugyanezen tulajdonosoknak van egy bt.-jük, amelyik 2023-tól bérli a tulajdonosoktól az osztalékként kifizetett földeket. Hogyan kell az "A" kft.-nél 2022. 12. 31-én elszámolni a mezei leltár értékét? Számlát kell kiállítani az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, és azt kiszámlázni a földek átadásával egyidejűleg? Esetleg lehet számlázni a "B" kft.-nek is? Melyik eljárás a helyes? [A bérlő bt. vagy "B" kft.? Számlázásnál nem mindegy.]