Vadkár, jégkár miatt elszámolt kárérték

Kérdés: Vadkár, jégkár miatt a szántóföldi növényekben elszámolt kárértéket az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokon belül, az "ebből értékvesztés" soron kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, feltételezve, hogy a vadkár, a jégkár miatt a szántóföldi növények eredeti rendeltetésüknek nem felelnek meg, ha megrongálódtak, ha azok felhasználhatósága, értékesíthetősége csökkent, kétségessé vált. A szántóföldi növények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Mezei leltár számlázása

Kérdés: Az "A" kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak, akiknek osztalékot fizettek 2022-ben. Osztalékként a kft. földjeit fizették ki 2022. 12. 31-én. Az őszi hónapokban több műveletet végeztek az átadott területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Ugyanezen tulajdonosoknak van egy bt.-jük, amelyik 2023-tól bérli a tulajdonosoktól az osztalékként kifizetett földeket. Hogyan kell az "A" kft.-nél 2022. 12. 31-én elszámolni a mezei leltár értékét? Számlát kell kiállítani az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, és azt kiszámlázni a földek átadásával egyidejűleg? Esetleg lehet számlázni a "B" kft.-nek is? Melyik eljárás a helyes? [A bérlő bt. vagy "B" kft.? Számlázásnál nem mindegy.]
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdező nem szakszerűen, sőt félreérthető módon fogalmazott. Először tehát a kérdésben leírtakat kell pontosítani.Az "A" kft. (legkésőbbi) 2021. évi éves beszámolója elfogadásakor dönthettek a tagok, hogy az eredménytartalék terhére osztalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: A 6917-es válasz szerint: "Ha a parlagon tartás több évig elhúzódik, akkor ezekre az évekre költséget nem indokolt felosztani." Kérdésem: Hová kerüljenek a tárgyévben felmerült költségek a parlagon tartás esetén, amikor is tárcsázás vagy tisztító kaszálás költsége merül fel az év folyamán, és a következő két-három évben is azt a területet hagyják parlagon? A zöldesítésért kapott földalapú támogatást valóban az egyéb bevételek között kell elszámolni, de sehol nem találok utalást arra, hogy azt időbelileg el kell határolni és a következő években felosztani?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 341. számában a 6917. kérdésre adott válaszban arra a következtetésre jutottunk, hogy a zöldtrágyázással, továbbá a földterület parlagon tartásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen költségeket mezei leltárba kell foglalni, és mint befejezetlen saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésként feltettek egyike sem megfelelő!A válasznál valójában abból kell kiindulni, hogy milyen célt kívánnak elérni a földalapú támogatás feltételeként előírtakkal, a földterület parlagon hagyásával, az ökológiai jelentőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Hígtrágya, alomtrágya elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy a trágyát – mivel annak hasznosítása a növénytermelésben, illetve közvetlen értékesítésként megvalósul – készletként ki kell mutatni, függetlenül attól, hogy az hígtrágya vagy alomtrágya. A trágyát az állattartás melléktermékeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Egyéni vállalkozó saját előállítású termékeinek értéke

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági termelést végző egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Hogyan kell meghatározni a saját termelésű termékek értékét, ha azok egy részét 2014 őszén, a másik részét pedig 2015 tavaszán vetették el, és 2015. nyár végén, illetve ősszel fogják betakarítani?
Részlet a válaszából: […] Egyéni cég alapítása esetén az egyéni vállalkozási tevékenység megszűnik. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételeket az Szja-tv. 10. számú melléklete részletezi. E szerint az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Tevékenység géppark és munkaerő nélkül

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt konstrukció kevésbé részletes bemutatása mellett a kérdésekre röviden nem lehet válaszolni.A kérdésekből nem derül ki, hogy a kérdező cég az adott esetben mit tesz az ügy érdekében? Konkrét megfogalmazás hiányában kétféle értelmezés lehetséges. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Jövedékiadó-visszatérítés a bértermeltetőnél

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ... vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló, a bevallás benyújtását megelőző öt éven belül kiállított számlával rendelkezzen. ... A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell szerepelnie a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyiségének és összegének." Hogyan kell a törvényi előírások szerint eljárni, ha a bértermeltetőnek mezei leltárt számláznak, ami befejezetlen termelés? Ez esetben a bértermeltető elesik a jövedékiadó-visszatérítéstől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott előírás alapján egyértelmű, hogy a mezőgazdasági termelő, illetve a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő számára biztosított, a nevére kiállított számla alapján, a gázolaj-felhasználás utáni jövedékiadó-visszatérítés.A december 31-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Lábon álló termék értékesítése

Kérdés: Milyen jogi fogalom a lábon álló termék, amikor a betakarítatlan terméket adják el, de az ingatlant nem? A lábon álló kukoricát hogyan kell hozamolni? Termék? Befejezetlen termék? Kérem a könyvelés levezetését, mind az eladói, mind a vevői oldalról, amennyiben el lehet adni a lábon álló terméket! Hogyan alakul az áfa?
Részlet a válaszából: […] Jogszabályban nevesítetten – ismereteink szerint – nem szerepel "a lábon álló termék" mint fogalom vagy értelmező rendelkezés. A gyakorlat viszont rendszeresen használja. Valójában miről van szó? Mint ahogyan a kérdés is utal rá, a még betakarításra váró terméket adják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
1
2