Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...követően is szerepel az ingatlan a kft. könyveiben, változatlan bruttó értékkel. A haszonélvezeti jog alapítása az ingatlan sajátos hasznosítási módja, ami – természetesen – indokolja a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] A választ a 2013. január 1-jétől hatályos 28. § (3) bekezdése d) pontjának indokolásával kezdjük.A számviteli törvény 2012-ben hatályos szövege alapján nem sorolhatók be egyértelműen azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kft. tárgyi eszközöket kíván vásárolni (pl. építőipari állványok, betonkeverő, építőipari gépek), amelyeket a későbbiek során kizárólag bérbeadásra kíván használni. A termékbeszerzést az 1. vagy a 2. számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...a forgóeszközök közé sorolni, ha a kft. szándéka az lenne, hogy azokat továbbértékesítse. (A kizárólag bérbeadás útján történő hasznosítása nem minősíthető értékesítésnek!)A kérdés szerint eszközök tehát használatuk alapján befektetett eszközök, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de – sajnos – ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] ...de– terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni= vagy az új előírások szerint (legalább 5 év, legfeljebb 10 év, ha eltérő hasznosítási időszak nem azonosítható);= vagy az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Royalty elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Részlet a válaszából: […] ...alapján terheli áfafizetési kötelezettség.Más a helyzet a royaltyval kapcsolatosan. A royalty valójában a már értékesített szabadalom hasznosításának – sajátos módon meghatározott – díja, amely díj elszámolására mint a szolgáltatás díjának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Nyílt végű lízingszerződés szerinti ingatlan megvétele

Kérdés: A társaság 2010 óta nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt egy lakóingatlant, amelyet bérbeadásra használt, a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. A lízingdíjak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A nyílt végű lízing keretében beszerzett ingatlant beruházásként számolta el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor – áfa nélküli értéken – aktiválta. Felújítás is volt, amelynek áfáját levonásba helyezte, áfa nélküli értékével az ingatlan értékét növelte. Ha a lízingbe vevő a nyílt végű lízingszerződés lejárata előtt az ingatlant megvásárolja, a lízingbe adó értékesítési számlájának áfaösszegét levonásba helyezheti? Ha az így megvásárolt ingatlant a lízingbe vevő adómentesen értékesíteni fogja, a korábbi lízingdíjak bérbeadás miatt levonásba helyezett áfáját kell módosítani? Az Áfa-tv. 135-136. §-aiban szereplő figyelési időszakot csak a nyílt végű lízingelt ingatlanon végzett felújítás áfájának vonatkozásában lehet figyelembe venni? A lízingbe adó értékesítési számlájának összegét rá kell-e aktiválni a tárgyi eszközre, vagy külön eszközként kell kezelni? Ha a megvásárolt ingatlant csak pár hónappal később értékesíti, akkor át kell-e sorolni a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított áfát levonásba helyezheti. Ez az Áfa-tv. általános előírásából következik: termékbeszerzés esetén a termék jövőbeni hasznosítása (adóköteles vagy adómentes) dönti el, hogy a felszámított áfa levonható-e vagy sem. Feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

K+F-használati, -hasznosítási jog közvetítése

Kérdés: Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében elő­álló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzési­adó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §-ának 40. pontja definiálja a nettó árbevétel-csökkentő tételnek minősülő, közvetített szolgáltatások értékének fogalmát.Az itt leírtak értelmében közvetített szolgáltatásról lehet szó, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk – részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú – tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...adó alanya az ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, vagyis az, aki rendelkezni jogosult az adott felület reklámcélú hasznosításáról. Ez a gyakorlatban a legtöbbször kétféle konstrukció keretében valósulhat meg. Ha az ingatlan tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Ingatlanfelújítás költségei

Kérdés: A kft. ingatlanok adásvételével és a megvásárolt ingatlanok esetenkénti felújításával foglalkozik. Áfa szempontjából nem választotta az adókötelessé tételt. Eddig egy használt ingatlant vásárolt, amelyet alvállalkozókkal felújít. Az anyagot és esetenként a munkaeszközöket is a társaság bocsátja az alvállalkozók rendelkezésére. Mivel a felújítás során az épület műszaki ismérvei, paraméterei nem változnak, az épületet (+ telket), az alvállalkozói teljesítményeket, a vásárolt és felhasznált anyagot az áruk között mutatja ki. Helyesen jár el? Az értékesítés áfamentesen történik majd, így a beszerzések áfáját nem helyezte levonásba, a számlákat bruttó módon számolja el bekerülési értékként? A megvásárolt tárgyi eszközök a társaság tulajdonában maradnak, azok a megfelelő értékcsökkenési leírási kulccsal kerülnek nyilvántartásba, áfával növelt bruttó értéken. Mi történik a tárgyi eszközök le nem vont áfájával, ha a későbbiek során ezeket áfás értékesítéshez használja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...előírt futamidőből még hátralévő hónapokra időarányosan jutó előzetesen felszámított adót véglegesen levonhatja, illetve vegyes hasznosítás esetén arányosítással vonhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
1
8
9
10
26