335 talált cikk a helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: A társaság az osztalékelőleget nem pénzben, hanem ingatlanban szeretné rendelkezésre bocsátani. Az osztalékelőleg is rendezhető nem pénzben megvalósuló formában? Kétségeink főleg az ingatlan vonatkozásában merültek fel, hiszen az osztalékelőleget adott helyzetben vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Időközben az ingatlan átruházása már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Helyes megoldás az, ha tulajdonjog-fenntartással kerül átadásra az ingatlan, és az osztalékelőleg osztalékká válásakor alakulna ki a végleges állapot?

Kérdés: Naposcsibét vásároltunk az egyik partnerünktől. A leszállítás sikeresen megtörtént, a szerződésnek megfelelően a leszállított naposcsibékről kiállították a számlát. Szavatossági időn belül (1–7 nap) minőségi kifogással éltünk, mivel az elhullás meghaladta a természetes 2%-os tűréshatárt. A minőségi kifogásunkat a partner elfogadta. Adózási/számviteli szempontból mi a helyes módszer a minőségi kifogás elszámolására?
1. A partnernek negatív végösszegű helyesbítő számlát kell kiállítania az eredeti számlához kapcsolódóan [áfás számla, az Szt. 73. § (1) bekezdésének c) pontja alapján]?
2. Kártérítésként kerül elszámolásra egy erre vonatkozó minőségi kifogást elismerő levél alapján (kártérítés, áfa nem kerül felszámításra)?

Kérdés: A kft. három év futamidőre nyílt végű pénzügyi lízing keretében személyautót lízingelt. A futamidő végén nem élt a vétellel és a vevőkijelölés jogával, a lízingelt eszközt visszaadta a lízingbe adónak, az autót a könyvekből kivezette. A lízingbe adó cég a visszavett eszközt egy harmadik félnek értékesítette, a maradványérték és az eladási ár közötti részt a kft.-nek visszautalta. Kell-e a kft.-nek erről bizonylatot kiállítania (különösen számlát), ha igen, az áfával növelt-e, illetve mi szerepeljen a bizonylaton gazdasági eseményként?

Kérdés: Know-how, royalty díj könyvelése kapcsán kérdezem: A díj 5 évre szól, majd ez a tudás tulajdonjogilag átszáll a vevőre. A vevő a forgalom után jutalékot köteles fizetni azon termékek eladásából, amelynél ezt a know-how-t hasznosították. Hogyan könyvelem az egyszeri innováció/know-how díjat?

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?

Kérdés: Egy kft. 2024-ben egy nagy értékű ingatlant vásárolt egy másik magyar gazdasági társaságtól. Ennek számlázása és pénzügyi rendezése szabályosan megtörtént. 2026-ban a szerződő felek megállapították, hogy az adásvételi ügylet mellékfeltételeként előírt tervdokumentációkat az eladó nem tudta szolgáltatni, ezért megállapodtak az eredeti vételár csökkentésében. Mi lesz az eladó helyesbítő számláján a teljesítés időpontja:
– az eredeti számla teljesítési időpontja,
– vagy a szerződésmódosítás 2026. évi kelte?

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés: 2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely személyautókat lízingel nyílt végű pénzügyi lízing keretében, majd ezeket a személyautókat bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás 1-1,5 évig tart. Majd a bérbeadások lejárnak, és a társaság szándéka az, hogy ezen gépjárműveket értékesíti, ezért a lízinget lezárja, és megvásárolja a személyautókat. Helyesen jár-e el a társaság, ha ezen gépjárműveket átsorolja a készletek közé akkortól, amikortól a szándéka nem ezen gépjárművek bérbeadása (és nem is bérbeadással vagy saját használattal hasznosulnak), hanem az értékesítése? (A számviteli politikában is így szabályozná.) Ez azért fontos, mert ha nem helyes a készletek közé átsorolás, akkor az értékesítés egyéb bevétel lenne (nem számolva azzal, hogy az értékesítésnek az eredményét kellene egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként elszámolni), és nem értékesítés árbevétele? Vagy ha ez így nem szabályos, akkor hogyan jár el helyesen a társaság?