Peresített követelés áfája

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!
Részlet a válaszából: […]  Nem ismerjük a kérdésben hivatkozott szaklap álláspontjánakkialakításánál figyelembe vett körülményeket, így az álláspont helyes vagyhelytelen voltát nem tudjuk megítélni. Nyilvánvalóan lehetnek olyan ismérvek,amelyeket másként kell számításba venni a pernyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […]  Valóban lehet más válasz is, ha ehhez a bt. a vevővel kötöttszerződést is módosítja úgy, hogy a szolgáltatás ellenértékét X+25 százalék áfaösszegben állapítják meg, és az X+25 százalék az eredeti számlán szereplővégösszeggel egyezik meg. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Áfa ellenőrzése (eva)

Kérdés: A betéti társaság 2008-ban tárgyi mentesen számlázta ki szolgáltatását, amelyről most megállapítást nyert, hogy áfaköteles. A társaság akkor a társasági adó és az áfa alanya volt, 2009. évtől eva hatálya alá tartozik. A kiállított számlákat most önellenőrizzük, amelynek kapcsán 675 E Ft fizetendő áfa és 110 E Ft önellenőrzési pótlék keletkezik. (A fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani.) Kérdésem, a jelenleg bevételi nyilvántartást vezető társaság ráfordításait tekintve "elbukja-e" az áfát, vagy önellenőrizheti a 871-es evabevallását? Ha ez utóbbi, akkor a könyvelést és a mérleget hogyan és mely évben befolyásolja a tétel? (A hiba összege a mérlegfőösszeg 5%-a.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben zárójelek között lévő szöveg második felenehezen érthető, mivel a számlával egy tekintet alá eső okiratnak (a helyesbítőszámlának) az Áfa-tv. 170. §-a alapján – többek között – tartalmaznia kell ahivatkozást arra a számlára, amelynek adattartamát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Importalapanyag visszaszállítása

Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?
Részlet a válaszából: […]  Az USA-beli beszállítóval kell a magyar gyártónakmegállapodnia, hogy a visszaszállított alapanyagról ki állítson ki bizonylatot.Célszerű, ha az USA-beli beszállító állít ki helyesbítő számlát, természetesenaz eredeti eladási ár sztornírozásával. Ha ez nem járható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Termeltetés áruhitel-szerződéssel

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  Szó szerint idéztük a kérdést, bár ez sem könnyítette meg aválaszt adó dolgát. A válaszhoz sorba rakjuk a gazdasági eseményeket,kiegészítve azokat az egyértelmű értelmezés érdekében.A gesztorszövetkezet gabonatermesztésre termeltetésiszerződést köt az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Részlet a válaszából: […]  Röviden a válasz valamennyi kérdésre az, hogy nem!Az engedményezés jogi szabályait a Ptk., elszámolásiszabályait az Szt. tartalmazza, ezekhez kapcsolódóan az áfaelszámolásielőírások az Áfa-tv.-ből következnek.Az engedményezés jogi szabályait a Ptk. 328-331....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Visszaszállított áru számlázása

Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A vissz­árut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, nem a könyvelő, illetve akészlet-nyilvántartási program határozza meg a számlázás, illetve a könyvelésmódját, módszerét, hanem éppen fordítva, a számviteli, a statisztikaielő­írások azok, amelyeket a számítógépes programoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Pénzeszköz az energiaszolgáltató számláján

Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhat­juk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tekintsük át a földgázellátásról szóló 2008. éviXL. törvény 138/A. §-át. Ezen előírás alapján a közüzemi nagykereskedőiengedéllyel rendelkező engedélyesnek engedélyköteles tevékenysége során 2009.június 30-ig a földgázár-szabályozásban elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Felmondott lízingszerződés

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] A lízingszerződés – bármilyen okból, bármelyik fél általtörténő – felmondásakor, megszűnésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2)bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírásokfigyelembevételével kell eljárnia. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Lízingátvállalás

Kérdés: "A" társaságnak nincs szüksége 3 db – nem zárt végű pénzügyi lízing keretében – lízingelt járműre. Ezért a járműveket a hitel átvállalása fejében átadná "B" társaságnak, további fizetési kötelezettség nélkül, azaz 0 forintért. Hogyan kell ezeket az eszközöket az "A" kft. könyveiből kivezetni és a "B" társaságnál állományba venni? A járművek bruttó értéke 19 M Ft, az elszámolt értékcsökkenés 5 M Ft, a nettó érték 14 M Ft, a még fennálló hitel összege: 9 M Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a tervezett ügyletet jogszerűenlebonyolítani nem lehet.A járművek nem zárt végű pénzügyi lízing keretében kerültek"A" társasághoz. Ezen eszközök tulajdonosa a lízingbe adó akkor is, ha aforgalmi engedélybe a lízingbe vevőt tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
1
14
15
16
33