Kiskereskedelmi adó könyvelése

Kérdés: A kiskereskedelmi adót milyen számlaosztályban szükséges könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...értékének részét nem képező, illetve az 5. számlaosztályban a költségek között el nem számolható – adók, díjak, illetve hozzájárulások üzleti évre az adóhatóságnál bevallott, az adóhatóság által kivetett, az adóhatóság részére fizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.

Osztalékelőleg tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A társaságnak 2 tagja van: „X”-nek 30%, „Y”-nak 70% volt a tulajdoni hányada, osztalékra a tulajdoni hányad alapján voltak jogosultak. Év közben ez alapján osztalékelőleg kifizetésére került sor augusztusban. Szeptemberben „X” eladta a tulajdoni hányadát „Y”-nak úgy, hogy neki csak 1% tulajdoni hányada maradt, és osztalékra „Y” tag jogosult 100%-ban. Év végén osztalékot fog jóváhagyni, aminek az összege több lesz, mint az osztalékelőleg. Mi a teendő ilyenkor „X” tag osztalékelőlegével?
Részlet a válaszából: […] ...[Ez helyes volt, ez következett a Ptk. vonatkozó előírásából.]Ha a társaság kft., akkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A tulajdoni hányad értékesítése után az „X” tag 1%-ra, az „Y” tag 99%-ra. Ezért, ha „Y”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Átalányadózás folytatható-e egyéni vállalkozásban?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozóként a göngyölítéssel megállapított átalányadó alapja után 18,5% tb-járulék- és a 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége van. Nem kell azonban tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, ameddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Kisvállalati adózású társaság átalakulása

Kérdés:

2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)

Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. Egyesülés esetén az Átv. 13. § (2) bekezdése szerint az egyesülni kívánó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Fejlesztési tartalék feloldása használt gépkocsi beszerzésekor

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalék csak nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra nem használható fel, amely tárgyi eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho

Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jövedelem az Szja-tv. szerint az összevont adóalapba tartozik, és a Szocho-tv. 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Hallgatói munkadíj átutalása duális képzésnél

Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...sikeres vizsgát tett, akkor foglalkoztatása esetén a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett szociális hozzájárulási adó összegével is csökkenthető a társaságiadó-alap annak költségként történő elszámolása mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt nézzük meg, hogy a választ alátámasztó valós gazdasági eseményeket hogyan kell (illetve kellett) könyvelni az egyes társaságoknál:A „C” cégnek az energiahatékonysági beruházásról a számlát a „B” cég nevére kellett kiállítania, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra

Kérdés:

Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?

Részlet a válaszából: […] ...vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.A Ptk. hivatkozott előírása alapján a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Külföldön ingatlanvásárlás

Kérdés: Alapítványi iskola külföldön szeretné táboroztatni a gyerekeket. Felmerült, hogy megvásárolnának külföldön egy területet erre a célra. A külföldön vásárolt telket hogyan kell a könyvekben kimutatni, és az adásvételi szerződés elegendő lesz-e ilyen esetben a könyveléshez?
Részlet a válaszából: […] ...ismeretét igényli (ez nem számviteli kérdés). És nem utolsósorban szükség van az alapítványi iskola alapítójának az írásbeli hozzájárulására is, amelyet a telekvétel dokumentumához csatolni kell.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
1
2
3
144