Külföldön felmerült telefonköltség

Kérdés: A társaság szeretné a munkavállalója részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság érdekében merült fel (például külföldi kiküldetés során fogadott vagy indított hívások roamingdíja), azonban a mobilszolgáltató a munkavállaló felé számlázza azt. A társaság csak az igazolt költségeket térítené meg. Milyen módon lehet azt igazolni, hogy ezek a költségek a társaság érdekében merültek fel?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni.Célszerűnek az látszik, amikor a külföldi kiküldetéstelrendelik, a kiküldetési rendelvényen utaljanak arra, hogy a kiküldetésidőtartama alatt milyen ügyek során használhatja a munkavállaló sajáttelefonját a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Társasházi közös költség, felújítási hányad elszámolása

Kérdés: Egyesületünk ingatlantulajdonnal rendelkezik egy társasházban. Milyen bizonylatot köteles kiállítani a társasház, amely alapján az egyesület elszámolhatja a közös költséget és a felújítási alapba történő befizetést?
Részlet a válaszából: […]  A társasháznál felmerülő költségek olyan költségek, amelyekközvetlenül egyik tulajdonosra sem terhelhetők. Ezért nevezzük azokat közösköltségnek. A közös költségnek a tulajdonosok közötti felosztása jellemzőenelőre meghatározott vetítési alap segítségével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […]  Elméletileg több válasz is lehetséges.Induljunk ki a kérdésben leírtakból, amely szerint a bérletiszerződésben – többek között – rögzítették (rögzíteni kellett) a havonként (és5 év alatt összesen) fizetendő bérleti díjat, továbbá azt, hogy az ingatlanbérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Könyvelési díjak számláinak könyvelése

Kérdés: A könyvelőiroda a könyvelésről szóló számláit 1 hónapos "csúszással" állítja ki: 2012. január végén számlázza a 2011. december havi bizonylatok könyvelési díját és áprilisban-májusban a 2011. évi éves beszámoló elkészítésének a díját. Ezeket a díjakat hogyan és milyen főkönyvi számlákkal szemben könyvelje a számla kiállítója, és hogyan a számla fogadója (az ügyfél)? Jó esetben havi díj szerepel a szerződésben, de van olyan eset is, amikor a tényleges munkaidő-ráfordítás alapján számlázzák a beszámolókészítés díját.
Részlet a válaszából: […]  A teljesítmény (az adott esetben a könyvelés) díjaelszámolásának a könyvelőiroda és az ügyfél közötti szerződésben rögzítettekszerint kell történnie. A könyvviteli szolgáltatás jellegéből adódóan olyanszolgáltatás, amelynél az összemérés számviteli alapelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Részlet a válaszából: […]  A káposztarepce, mint őszi vetésű növény, viseli a kérdésbenfelmerült költségeket, függetlenül attól, hogy az esetleg még a tárgyévbenmegsemmisült. A káposztarepce közvetlen önköltségének része a vetőmag,műtrágyázás, gyomirtás, vetés, tarlóhántás stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Félkész épület őrzése

Kérdés: Társaságunk befejezetlen beruházásként nyilvántartott félkész épület és a felvonulási területen lévő anyagok őrzésére egy vagyonvédelemmel foglalkozó céget bízott meg. A számlázott őrzési díjat az épület bekerülési értékénél vegyük figyelembe, vagy költségként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […]  A beruházással létrejövő eszköz (az épület) bekerülésiértékében azok a tételek vehetők figyelembe, amelyek az eszköz megszerzése,létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek, azeszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Számlázott kutatás-fejlesztés

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?
Részlet a válaszából: […]  A válaszhoz tisztázni kell, hogy a kutatás-fejlesztésitevékenységet közhasznú minősítésű alapítvány végezte (önmagában az alapítványnem elegendő az innovációs járulék csökkentéséhez), továbbá azt, hogy a végzetttevékenység valóban kutatás-fejlesztésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Csemegekukorica felvásárlása, feldolgozása

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk.
1. Termelőktől felvásárolunk csemegekukoricát, amelyből egy konzervgyárban bérfeldolgozás keretében konzervet gyártatunk. Ezt a konzervet majd eladjuk. (A kérdező a továbbiakban részletezi az általa elképzelt könyvelési megoldást.)
2. Társaságunk csemegekukoricát termel. Mi a helyes elszámolás ebben az esetben a bérfeldolgoztatás kapcsán?
3. Változtat-e valamit a megítélésen az a helyzet, ha csak bérfeldolgozás van, és címkézés, csomagolás költsége már nem merül fel?
Részlet a válaszából: […]  Másképpen kell a vásárolt csemegekukorica és a sajáttermelésű csemegekukorica "bérfeldolgoztatását" elszámolni.1. A vásárolt kukorica feldolgozásához kapcsolódóan – akérdésben leírtak alapján – a kft.-nek saját teljesítménye nem merül fel, merta teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Folyamatos szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben leírtak nem igazán érthetők. A számvitelielőírásokból egyértelműen következik, hogy ugyanazt a gazdasági eseményt(ideértve a folyamatos szolgáltatást is) ugyanazon időszakra kell könyvelni, azeladónak, a szolgáltatónak árbevételként, a vevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, mert az alapvető számviteli,adózási előírások megsértésére utal. Így a rövid válasz a kérdésekre egyszóval: nem.A kérdésben valójában két ügyletről van szó: az egyik amédiaszolgáltató reklámtevékenysége, a másik az utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
1
47
48
49
93