Magánszemély üzletrészvételének adózása

Kérdés:

Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének eladására. Az üzletrész vételárának meghatározása névértéken történt. A kft. sajáttőke-összege jelentősen meghaladja a névértéket. A társaság befektetett eszközei között ingatlanok is szerepelnek, de nem „belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság”. Milyen adókötelezettségek terhelik az adásvételt az eladó és a vevő vonatkozásában? Helyesen értelmezzük-e, hogy eladó esetében az értékesített üzletrész adókötelezettségének meghatározásánál az Szja-tv. 67. §-ában foglaltak szerint az üzletrész eladási és szerzési értéke közötti különbözet képez adóalapot, mint árfolyamnyereség? Esetünkben ezért az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke. Helyesen értelmezzük-e, hogy ugyan a vevő részéről az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdésében meghatározott szokásos piaci érték (saját tőke összege) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, de a (2) bekezdésében foglaltak alapján vevőnk estében ez nem minősül bevételnek, mivel azt magánszemélytől szerezte? Helyesen értelmezzük-e, hogy a vevőt sem terheli szja-kötelezettség? Felmerül-e egyéb adókötelezettség az ügyletre vonatkozóan?

Részlet a válaszából: […] ...ügylettel kapcsolatban nem merül fel egyéb adókötelezettség. Az üzletrészvásárlás akkor keletkeztet visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettséget, ha belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át

Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] ...véglegesen kapott pénzeszközt egyéb bevételként kell elszámolni, és amennyiben a pénzt magánszemély adja, akkor ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség is keletkezik.Célszerű lenne mérlegelni, hogy ha veszteség miatt történik a befizetés, akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ad saját zsebből (fedezete az őt megillető, adózott osztalék teljes összege). Az „ajándékot kapó” magánszemélyeket csak illetékfizetési kötelezettség terheli.A másik lehetőség, hogy módosítják az adásvételi szerződést, a visszafizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Ingatlan értéke az utólag kivetett illeték után

Kérdés: A kft. ingatlant vásárolt, sokkal a piaci ár alatt történt a vásárlás. Az adóhatóság felülvizsgálta az ügyletet, és a vagyonszerzési illeték mértékét a vételi ár duplája után vetette ki. Milyen értéken kell szerepeltetnünk a könyvekben ezt az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlant a tényleges, az adásvételi szerződés szerinti vételár és a beszerzéshez szorosan kapcsolódó (az adóhatóság által kivetett) illeték együttes összegében kell nyilvántartásba venni (beruházásként elszámolni és aktiválni), függetlenül attól, hogy az ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Végelszámolás a pótbefizetések elengedésével

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 18. § (2) bekezdése értelmében, a pótbefizetés visszatérítéséről való lemondás nem keletkeztet visszterhes vagyonátruházásiilleték-kötelezettséget a társaság terhére. Jelenleg 12 millió Ft pótbefizetéssel a lekötött tartalék, és 3 millió Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben felsoroltak közül egyértelműen a beszerzési érték része a személygépkocsi átírásával kapcsolatos költségek (illeték). Az eredetvizsga költségei csak akkor képezhetik a beszerzési érték részét, ha az adásvételi szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

NAV OSA alapján lehet-e könyvelni?

Kérdés: A NAV OSA alapján lehet-e könyvelni? Álláspontom szerint a NAV OSA – miután az Áfa-tv. szerint az kizárólag a számlakibocsátótól származó adat lehet – eleget tesz az elektronikus bizonylat fogalmának [számviteli törvény 167. § (5) bekezdés].
Részlet a válaszából: […] ...például meg kell győződnie arról, hogy az a gazdasági esemény valóban megvalósult-e. Például előfordultak már olyan esetek is, amikor illetéktelen személyek egy adott vállalkozás adószámát adták meg egy beszerzéshez (mert így akartak saját maguk számára az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Részlet a válaszából: […] ...évére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg [Szja-tv. 49/A. § (5) bekezdés].Illetéket az átalakulás miatt nem kell fizetnie a létrejövő kft.-nek, és az átadott vagyonhoz kapcsolódóan bejelentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?
Részlet a válaszából: […] ...sincs.Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért 250 E Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdőnapján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

El nem számolt támogatási előleg a mérlegben

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely a 2024. üzleti évében egy nonprofit kft.-nek támogatást adott egy projekt elvégzésére vonatkozóan. A támogatás szerint az átutalt összeget támogatási előlegként utalta át a gazdasági társaság a nonprofit kft. felé, amellyel elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek. A támogatást egyébként felhasználta a nonprofit kft., de a támogatási elszámolást még nem küldte meg a gazdasági társaságnak, a gazdasági társaság mérlegkészítési időpontjáig (március 31-ig). Így pontosan nem ismert, hogy a teljes támogatás összegéből mennyit használt fel a projekt tekintetében, az átutalt támogatási előlegből mennyi lesz a tényleges támogatás. Ez esetben a gazdasági társaságnál az adott támogatást (támogatási előleget) egyéb ráfordításként vagy követelésként kell nyilvántartani a 2024. üzleti évi beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...előleggel finanszírozott projekt 2024. évi költségeiről szabályszerű elszámolást nem adott, így a gazdasági társaságnál az illetékes vezető nem tud (nem tudott) dönteni az elszámolás teljes vagy részbeni elfogadásáról. Érvényes, azaz szabályszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
1
2
3
55