265 talált cikk az immateriális javak kifejezésre

Kérdés: A társaságnál gyár létesítése van folyamatban, amely során szükséges az internet-hozzáférés kiépítése, amelyet a szolgáltató végez el. A kiépítés annak érdekében történik, hogy az internetszolgáltatás a későbbiekben biztosítható legyen, a gyakorlatban ez optikai kábel létesítését jelenti. A kiépítési költség egy részét a szolgáltató egy egyszeri díj formájában áthárítja a társaságra. Helyes az az eljárásunk – mivel az internetcsatlakozás kiépítése hosszú távon szolgálja a vállalkozási tevékenység érdekeit –, ha annak a költségét a gyárépület bekerülési értékében vesszük figyelembe?

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?

Kérdés: Társaságunk 2023-ban szerződést kötött egy új integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére, mivel a korábban használt rendszerre a Microsoft már nem biztosította a licencet. Az új program bevezetésére és testreszabására szerződött a cég, meghatározott mérföldkövenként a részteljesítés arányában számlát állít ki. A program nem minden modulja került átadásra 2023-ban, illetve az utolsó mérföldkő átadására, számlázására várhatóan 2024. 04. 30-ig kerül sor. A program működő modelljei lehetővé tették, hogy a 2024. évre vonatkozó gazdasági eseményeket már az új rendszerben tudjuk rögzíteni. A 2023. évi mérföldkövek számláit hogyan kell könyvelni, illetve a programot milyen dátummal lehet aktiválni?

Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk tevékenysége során különböző szoftvereket használ, amelyek azonban már egyrészt elavultak, másrészt nem felelnek meg a jövőbeni követelményeknek. Ezért az a döntés született, hogy azok helyett újakat kell beszerezni. Mi legyen a régi szoftverekkel? A használt szoftverek előállítói azokat már nem veszik vissza, azokat eladni sem lehet. Vannak olyan szoftverek, amelyeket azért nem lehet használni, mert a számítógépet már korábban selejtezték, amihez kapcsolódtak.

Kérdés: Mikor kell (kell-e) aktiválni a kísérleti fejlesztés költségeit?

Kérdés: Társaságunk – az Energiahatékonysági Kötelezettség Rendszer kötelezettje – energiahatékonyság-javító beruházást, intézkedést hajtott végre. Ennek következtében energiamegtakarítást értünk el, amit energetikai auditáló szervezet hitelesített 2023-ban. A hitelesítésnek díja volt, amit egy összegben költségként számoltunk el. A MEKH tájékoztatása szerint a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. Milyen áron kell nyilvántartani az EKR-tanúsítvány szerinti megtakarítás mértékét? Mi lesz a bekerülési értéke? Illetve milyen főkönyvi számlával szemben tudom az immateriális javak közé felvenni? Amennyiben éven belül használjuk fel, akkor a készletek közé sorolandó-e? Ennek a hitelesített megtakarításnak egy részét kötelezettség teljesítésére kívánjuk felhasználni, másik része értékesítésre kerül az áfa felszámításával. Amennyiben a tanúsított megtakarítást kötelezettség teljesítésére használjuk fel, akkor a felhasznált megtakarítás könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között számoljuk el? Az értékesítés bevétele helyesen a nettó árbevétel része, vagy pedig az egyéb bevételekhez sorolandó?

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?

Kérdés: A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?