429 talált cikk az iroda kifejezésre

Kérdés: Mérnöki iroda szoftver-előfizetéshez kapcsolódóan fogad be számlát. Az időszak 3 év. Akönyvekben szolgáltatás igénybevétele, időbeli elhatárolás alkalmazásával, illetve vagyoni értékű jogként, értékcsökkenéssel helyes az elszámolás?

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok – a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően – véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
–az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
–ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
–az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
–ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerinti jelleggel – munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket – többek között – egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján – véleményünk szerint – ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően – bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket – azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?

Kérdés: Cégünk székházában elromlott a riasztórendszer. Mivel korszerűtlen volt, új rendszer került kiépítésre. Számvitelileg és az adózásban milyen mértékű értékcsökkenést alkalmazhatunk, illetve a főkönyvben hová soroljuk be? A riasztórendszer cseréje mellett kamerarendszer is kiépítésre került, így a kamerarendszer értékcsökkenésének és besorolásának meghatározásában is kérjük véleményüket.

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.

Kérdés: Kft. irodaházat vásárolt. A folyamatos üzemeltetés érdekében az első hónapban lesznek olyan számlák, amik még az eladó kft. nevére jönnek, és azokat átszámlázza. Milyen teljesítési dátummal kell helyesen kiállítani egy egyszeri villanyszerelési számlát, valamint egy általa még folyamatban levő őrzés-védés számláját, aminek a valódi teljesítése 07. 01.-07. 31. időszak, de az őrző-védő cég számláján a számla kelte 08. 10., a fizetési határidő és a teljesítés 09. 01. (folyamatos teljesítés)?

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben kötött takarítási szerződés keretében heti két alkalommal végzi udvar, járda, parkoló gépi seprését. Ezen tevékenységgel megalapozott-e a telephely létesítése, illetve a helyi önkormányzat igénye iparűzésiadó-fizetési kötelezettségünkre vonatkozóan?

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?