Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzés munkáltató által vállalt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell figyelembe venni.Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó munkabére ne csökkenjen, a munkáltató megteheti, hogy nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Általános iskola befejezésének támogatása

Kérdés: A munkaadó (kivaadózás hatálya alatt) a nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalóit kötelezi annak megszerzésére. Az általános iskola befejezésének költségeit megtéríti az érintett munkavállalóknak. Felmerült kérdések: A fenti költségtérítés miként adózik, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket? A felmerült költségek miként számolhatóak el kivaadózás hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] A költségtérítés adózása, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket:A nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalók képzésen való részvétele iskolarendszerű képzésnek minősül. Az Szja-tv.-ben az iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítéséhez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról 2012. január 1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összegek

Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesítette az iskolarendszerű képzés címén adott juttatást. A 2016. évi szabályozás szerint béren kívüli juttatásnak minősült az iskolarendszerű képzés költségének a munkáltató által történő átvállalása révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a választ az értelmező rendelkezésekkel:Az Szja-tv. 71. §-a (6) bekezdésének h) pontja alapján iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.Az Szja-tv. 3. §-ának 88. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

OKJ-s képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 325. számában a 6656. kérdésre adott válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy OKJ-s képzés esetén tanulói jogviszony alakul ki, így a levél szerinti képzés iskolarendszerűnek számít. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenység ... a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés. Helyesen járunk el, ha az OKJ-s képzéseket, mint iskolarendszeren kívüli képzést, adómentesnek tekintjük?
Részlet a válaszából: […] A korábban megadott válasz valóban pontosításra, kiegészítésre szorul. Az Szja-tv. 71. § (6) bekezdésének h) pontja azt mondja, hogy iskolarendszerű képzés az, ha az abban részesülő a képzőintézménnyel hallgatói vagy tanulói jogviszonyban áll. Ilyen elsősorban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

OKJ-s képzés költségeinek elszámolása

Kérdés:

Cégünk 2 munkavállalóját egy 7 napos (a cég tevékenységéhez szükséges) OKJ-s képzésre iskolázta be. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazás költségét, a szállás, illetve az étkezés költségét is, kb. 170 000 Ft/fő értékben. A fenti költségek teljes egészében elszámolhatók-e, illetve van-e ezeknek a költségeknek valamilyen adóvonzatuk?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6711-es válaszunkat is!Az Szja-tv. más-más szabályt tartalmaz az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszerű képzések esetére. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát a 3. § 88. pontja határozza meg, amely szerint ez alatt olyan képzést kell érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Béren kívüli juttatás értelmezése

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszából: […] A törvény hivatkozott előírásának értelmezése helyes, kevés pontosítással.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Adótanácsadó-képzés költsége

Kérdés: Adótanácsadó-képzés elismert költsége-e a könyvelő vállalkozásnak, akár egyéni vállalkozás keretében, akár társas vállalkozás tagjaként, illetve alkalmazottjaként történik a tanfolyam kifizetése? A számla az adott vállalkozás nevére szól. A vállalkozásnak a végzettség hiányában, jelenleg és a tanfolyam elvégzéséig nem keletkezik adótanácsadásból bevétele. Milyen feltételeknek kell megfelelni? A tanfolyam költségeinek a megtérítése miatt milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdéshez kapcsolódó jogszabályi háttérrel kezdjük. A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/14. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé tartozik a kifizető által viselt képzés (illetve az azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […]  Az ösztöndíj egyéb jövedelme lesz a hallgatónak, amellyelösszefüggésben a jövedelem 1,27-szerese mint adóalap után 16 százalék az adómértéke, amelyet a kifizetőnek a juttatás összegéből le kell vonnia, továbbá azilyen jövedelmet 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
2
3