Keresés eredménye

6 találat a megadott lakásépítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Lakásépítés eladásra
Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszból: […]számlázott fizetendő összegbe az előleget (a foglalót) beszámítani. Ha a számlázás 2019-ben lesz, akkor a vevők által elfogadott számlák alapján 2019-ben kell az árbevételt is elszámolni (2019-ben kell ezt a társasági adónál, a helyi iparűzési adónál számításba venni).Helyes, hogy az építkezés során felmerült költségeket (ideértve elkülönítetten az alvállalkozói teljesítményeket is) elsődlegesen az 5. számlaosztályban mutatják ki, majd az üzleti év végével befejezetlen termelésként készletre veszik. (Készletre vétel - a kérdés alapján - volt 2017-ben, 2018-ban!) A készletre vett befejezetlen termelést a lakások értékesítésekor kell megszüntetni, az 581. számlán történő elszámolással. Főszabály szerint csak a már eladott lakásokhoz rendelhető hozzá a fentiek szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7815
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: OKJ-s képzés költségeinek elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 325. számában a 6656. kérdésre adott válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy OKJ-s képzés esetén tanulói jogviszony alakul ki, így a levél szerinti képzés iskolarendszerűnek számít. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenység ... a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés. Helyesen járunk el, ha az OKJ-s képzéseket, mint iskolarendszeren kívüli képzést, adómentesnek tekintjük?
Részlet a válaszból: […]zajló alap- és mesterképzés, a közoktatásról szóló törvény szerinti középfokú képzés, illetve a szakképzésről szóló törvény szerinti iskolai szakképzés. Iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatásról, illetve a szakképzésről szóló törvény alapján szakképző iskolában vagy felsőoktatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6711
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Tetőtérvásárlás értékesítés céljából
Kérdés: Építési egyéni vállalkozó 2005. 08. 12-én egy társasház tetőterét megvásárolta lakásépítés céljából. Az építkezés, a beépítés 2009. 08. 10-én befejeződött, a használatbavételi engedély kiadásra került. A tulajdoni lapokon az egyéni vállalkozó tulajdonosként szerepel. Kérdésem az értékesítéskori elszámolható költségekkel kapcsolatosan: a lakásokat - bekerülési értéküket figyelembe véve - tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba venni, és mint értékcsökkenést kell elszámolnom 1-1 lakás értékesítésekor? Vagy árubeszerzésként kell könyvelni az értékesített lakás bekerülési értékét?
Részlet a válaszból: […]sajátos költségelszámolására tekintettel azonban a termék-előállítás költségelszámolásának módszere ez esetben nem alkalmazható, különös figyelemmel a hosszú átfutási időre is. A hosszú átfutási idő, a megvalósuló létesítmény jellege, továbbá az a tény, hogy az egyéni vállalkozót tulajdonosként jegyezték be, figyelembevételével indokolt, hogy a beruházások között történjen a lakások kialakításával kapcsolatos - fentebb már említett - költségek és a tetőtér vételárának a nyilvántartásba vétele, a felmerült költségek, kiadások az egyéni vállalkozó eredménye megállapítása során még nem kerültek számításba vételre. A használatbavételi engedély birtokában meg kell állapítani a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4850
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása
Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
Részlet a válaszból: […]számviteli előírások szerint kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az így befizetett összegeket a bank miként kezeli. A lakások vételárára fizetett előleget tehát az eladó cégnél előlegként könyvelni kell. Számviteli elszámolás szempontjából elegendő a könyveléshez a bankbizonylat a befizetésről. Az Áfa-tv. 17. §-a alapján azonban - a jelenleg hatályos előírások szerint - a pénzöszszeg átvételének időpontja a teljesítés időpontja, amely időponttal áfafizetési kötelezettség terheli a pénzösszeg átvevőjét. Az áfafizetés bizonylata jelenleg a számlát helyettesítő okmány. A leírtakból következik, mivel a befizetett összegek az áfát is magukban foglalják, az áfafizetési kötelezettségnek az előleg befizetésekor kellett volna eleget tenni. Így a számlát helyettesítő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1577
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Lakásépítés támogatása
Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.
Részlet a válaszból: […]lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Ez esetben a munkáltató a lakáscélú hitelt közvetlenül a hitelintézethez utalja át. Nem kell alkalmazni az Szja-tv. 72. §-a (1)-(3) bekezdésében foglaltakat az önkormányzat által jogszabály alapján - az előbbiekben - említett módon és feltételekkel a lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön esetében sem. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes (csak a kérdéshez kapcsolódóan): a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, valamint a lakáscélra nyújtott hiteltámogatás törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1527
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Lakásépítéshez kölcsön nyújtása
Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszból: […]amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan, az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (illetőleg a hitel-visszafizetés vagy átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat számított összege különbözeteként. A leírtakból következik, hogy a tulajdonosnak legalább a december 31-i, illetve a hitel visszafizetésekori, törlesztésekori jegybanki alapkamat mértékével számított kamatot kell fizetnie. Ha ennél kevesebbet fizet vagy nem fizet, akkor a számított kamat és a ténylegesen fizetett kamat különbözete a tulajdonos jövedelme, ami után a társaságot 44 százalékos szja- és 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség terheli, mivel a kamatkülönbözet természetbeni juttatásnak minősül. Az így fizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1443
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,