Találati lista:
101. cikk / 210 Járulékfizetés a tevékenység szüneteltetése alatt
Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
102. cikk / 210 Versenybírói díj és költségtérítés
Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
103. cikk / 210 Személyesen közreműködő tag járuléka (eva)
Kérdés: Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?
104. cikk / 210 Késedelmes tájékoztatás a nyugdíjazásról
Kérdés: Cégünknél dolgozó kollégánk most jelezte, hogy hónapokkal ezelőtt nyugdíjazási kérelmet nyújtott be. A Nyugdíj-igazgatóság úgy tájékoztatott, hogy valószínűleg a kolléga olyan határozatot fog majd kapni, hogy 2008. 02. 01-től visszamenőlegesen lesz teljes jogú nyugdíjas. Akkor visszamenőlegesen az összes adó- és járulékfizetést érintő hónapot önrevízióznunk kell majd? Vagy elég az, ha a határozat kézhezvételétől kezdődően, mint teljes jogú nyugdíjas után fizetjük a járulékokat?
105. cikk / 210 Személyes közreműködés díj fizetése nélkül
Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
106. cikk / 210 Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei
Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4099. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a számítógép- és internethasználat sem adómentes?
107. cikk / 210 Személygépkocsi magáncélú használata
Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
108. cikk / 210 Külföldi menekült elhelyezkedése
Kérdés: Magyarországon élő szomáliai menekült szeretne elhelyezkedni. Milyen okmányok kellenek hozzá, hogy egy bt. alkalmazza? Adóazonosító kártyát, taj-kártyát tud-e kiváltani? Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, és hol? Milyen járulékfizetéssel, szja-fizetéssel jár?
109. cikk / 210 Társas vállalkozó jövedelme
Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
110. cikk / 210 Adóköteles béren kívüli juttatások
Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
