Munkaviszony mellett mellékszolgáltatás

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszony keretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és ezenfelül a társaságban mellékszolgáltatás keretében kíván a nem vezetői tisztséghez kapcsolódóan közreműködni. Díjazása után mennyi a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ha a korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszonykeretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és munkaviszonyában afoglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a mellékszolgáltatása után, amelyettársas vállalkozóként lát el, a járulékokat a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Közösségen belül végzett munka adói, járulékai

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. felsorolja azokat a személyeket, akikre a magyartársadalombiztosítási jog nem terjed ki, esetükben járulékfizetésikötelezettség sem keletkezik. A biztosítás nem terjed ki a Tbj-tv. 13. §-ánaka) pontjában említett közösségi rendelet hatálya alatt álló személyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a tény, hogy a kültag GYED-en van, nem érinti a beltagjárulékfizetési kötelezettségét. A bt. a munkaviszonyban lévő beltag után abiztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Kulturális járulék nyilatkozat hiányában

Kérdés: Kell-e a kivitelezőnek kulturális járulékot fizetnie abban az esetben, ha a beruházási érték a 120 millió forintot meghaladja, azonban az építtető erről nem az építési szerződésben nyilatkozott, hanem külön levélben, az épület műszaki átadás-átvételét követően?
Részlet a válaszából: […] ...kivitelezéseesetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építményeklétrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülésiköltségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének)anyagköltségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Előtársasági bevallási kötelezettség

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét előtársaságként folytató adózónak soronkívüli adóbevallást kell tennie az Art. 33. §-ának (3)–(6) bekezdésefigyelembevételével. E kötelezettségnek – az éves elszámolású adókról az előtársasági időszakról azSzt.-ben a beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban: NKA) melléklete szerint kulturális járulék fizetésérekötelezett szolgáltatás a 74.40. Hirdetés, járulékkulcs 1 százalék,járulékfizetésre kötelezett a szolgáltató.Az SZJ 74.40. szám alatti hirdetés magában foglalja ahirdetési, a reklámfelület, a hirdetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszából: […] ...szerint – az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. §-ának(1) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényesjárulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani. Azönellenőrzésnek a munkavállalói járulékra is ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a minimálbér kétszeresét (aminimum-járulékalapot), és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1)bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottatterhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Külföldinek nyújtott hirdetési szolgáltatás kulturális járuléka

Kérdés: A kulturális járulék alapjába beletartozik-e a magyar adóalany által közösségi ügyfélnek nyújtott hirdetési szolgáltatás? Véleményem szerint a közösségi partner felé teljesített hirdetési szolgáltatás az 1992. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján külföldön teljesítettnek minősül, ezért nem kell ezen szolgáltatás után kulturális járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...XXIII. törvény(az NKA) 5. §-ának (3) bekezdése szerint nem kell kulturális járulékot fizetniazon termékek esetében, amelyek után a járulékfizetésre kötelezett személy azáltalános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a régi Áfa-tv.)29-29/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
1
11
12
13
21