Külföldön szerzett jövedelem a különadónál

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalapban külföldről és belföldről származójövedelem egyaránt van, meg kell állapítani az összes jövedelem és ajárulékfizetés felső határa közötti különbözetet. Ha az együttes jövedelemkisebb, mint a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapítmeg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyiszolgáltatások közé. Ebből az következik, hogy a bt. tagja a vállalkozásátmeneti pénzügyi nehézségei áthidalására a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Munkaviszony mellett mellékszolgáltatás

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszony keretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és ezenfelül a társaságban mellékszolgáltatás keretében kíván a nem vezetői tisztséghez kapcsolódóan közreműködni. Díjazása után mennyi a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ha a korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszonykeretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és munkaviszonyában afoglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a mellékszolgáltatása után, amelyettársas vállalkozóként lát el, a járulékokat a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Közösségen belül végzett munka adói, járulékai

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. felsorolja azokat a személyeket, akikre a magyartársadalombiztosítási jog nem terjed ki, esetükben járulékfizetésikötelezettség sem keletkezik. A biztosítás nem terjed ki a Tbj-tv. 13. §-ánaka) pontjában említett közösségi rendelet hatálya alatt álló személyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a tény, hogy a kültag GYED-en van, nem érinti a beltagjárulékfizetési kötelezettségét. A bt. a munkaviszonyban lévő beltag után abiztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Kulturális járulék nyilatkozat hiányában

Kérdés: Kell-e a kivitelezőnek kulturális járulékot fizetnie abban az esetben, ha a beruházási érték a 120 millió forintot meghaladja, azonban az építtető erről nem az építési szerződésben nyilatkozott, hanem külön levélben, az épület műszaki átadás-átvételét követően?
Részlet a válaszából: […] ...kivitelezéseesetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építményeklétrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülésiköltségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének)anyagköltségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Előtársasági bevallási kötelezettség

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét előtársaságként folytató adózónak soronkívüli adóbevallást kell tennie az Art. 33. §-ának (3)–(6) bekezdésefigyelembevételével. E kötelezettségnek – az éves elszámolású adókról az előtársasági időszakról azSzt.-ben a beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban: NKA) melléklete szerint kulturális járulék fizetésérekötelezett szolgáltatás a 74.40. Hirdetés, járulékkulcs 1 százalék,járulékfizetésre kötelezett a szolgáltató.Az SZJ 74.40. szám alatti hirdetés magában foglalja ahirdetési, a reklámfelület, a hirdetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszából: […] ...szerint – az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. §-ának(1) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényesjárulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani. Azönellenőrzésnek a munkavállalói járulékra is ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
1
11
12
13
21