Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészeket a visszavásárlási értékenkell a forgóeszközök között ilyen címen kimutatni. Mivel a visszavásárlásiérték 10 000 E Ft volt, a névérték pedig 5000 E Ft, feltételezhető, hogy atagnál az üzletrész bekerülési értéke is 5000 E Ft volt, a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. alapján vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül a jegyzett tőke leszállítására tekintettel keletkező jövedelem. Vállalkozásból kivont jövedelem a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag részre történő kifizetés vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint. A társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az alaptőke (a jegyzett tőke) leszállításának a jogi feltételeit a Gt. 258-264. §-ai tartalmazzák. Az alaptőke leszállítható tőkekivonással is. A Gt. 264. §-a alapján a részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] A végleges tőkekivonás adófizetési kötelezettségére az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Az itt szereplő szabály kimondja, hogy a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Beolvadás: befektetés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A Gt. vonatkozó előírásai szerint a gazdasági társaságok átalakulása (az adott esetben a beolvadás) során a beolvasztó gazdasági társaság nem szűnik meg, változatlan társasági formában működik tovább. Ebből következően, a beolvasztó gazdasági társaság tulajdonosai a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
8
9
10