1847 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Kérdés: Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?

Kérdés: Családi ház építésére szeretne a munkáltató kölcsönt adni. A munkavállaló házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, a férjnek és a feleségnek is 10-10 M Ft kamatmentes kölcsönt szeretnének juttatni. A telek a férj nevén van, a ház felépítése után kívánják megosztani a tulajdonrészt, amiből a feleség 10%-ot kapna. A telek értéke kb. 80 M Ft, az épülő ház generálkivitelezési szerződésben rögzített összege 140 M Ft. A generálkivitelezési szerződésben mindketten építtetőnek minősülnek. Adható-e kölcsön a feleségnek is, amennyiben a tulajdonrészt csak a használatba vételi engedély után kívánják rendezni, vagy a kölcsön kiutalásáig már rendezniük kellene a tulajdonviszonyokat? A tulajdonviszony aránya befolyásolja az adható kamatmentes kölcsön összegét? Jól tudjuk, hogy a kölcsön szja-mentesen adható, mivel családi ház építéséhez kerülne folyósításra?

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?

Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft.-nek két magyar magánszemély tulajdonosa van. A kft. bevételei EUR devizában realizálódnak. A szabad deviza pénzeszközökből a kft. EUR-alapú kölcsönt szeretne nyújtani a kft. magánszemély tulajdonosainak. A kölcsön EUR-ban kerülne kifizetésre a tagok részére, és visszafizetésre is, a kamatot is EUR-ban fizetnék meg a tagok a lejárat végén. Ebben az esetben milyen kamatot kell kikötni a kft. és a tulajdonos magánszemély között a kölcsönszerződésben a kamatkedvezményből származó jövedelem elkerülése érdekében? Az EUR alapkamat + 5% kamatot kell ebben az esetben is használni?

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen, akár vonat/repülő/ taxi, akár saját autó, akár cégautó használatával. A következő kérdéseim vannak ezzel kapcsolatban: Saját autós kiküldetésnél, ha pdf-ben tároljuk felhőben, akkor kell-e rá aláírás (AVDH-val a munkavállaló részéről, e-Szignóval a munkáltató oldaláról)? Kiknek kell aláírniuk és milyen minőségben? Az aláírás kérdése mindegyik típusú kiküldetésnél kérdés.

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Szeretném tudni, hogy ha egy munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben, akkor ezt annyiszor külön kiküldetésen kell nyilvántartani, vagy lehet egy hónapra összesíteni (napidíj, utazási költség stb.)?

Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.