717 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: "Z" kft. hitelszerződést kötött egyéves fu­tam­időre, 2010. 05. 05-én felvett a hitelintézettől 10 000000 Ft-nak megfelelő eurót. A hitelt az euróbankszámlájára megkapta, havonta törlesztette euróban. 2011. évben is törlesztette az aktuális tőkét. A hitelszerződés szerint a hitel utolsó részlete (4,5 millió Ft) egy összegben volt esedékes 2011. 05. 05-én. "Z" kft. ezt a részletet nem tudta kifizetni. A hitelszerződés szerint a "Z" kft. által felvett hitel fedezete az "Y" kft. készfizető kezessége. A hitelintézet érvényesítette a készfizető kezességet, az "Y" kft. bankszámlájáról levonta a 4,5 millió forintnak megfelelő eurót. Ezt a "Z", illetve az "Y" kft.-nél miként kell kimutatni? Jár-e kamat az "Y" kft.-nek? Köteles-e kamatot fizetni a "Z" kft.? Év végén át kell-e értékelni?

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenységének végzéséhez üzleti partnerétől jelentős összegű kölcsönt kapott. A kölcsönt bevételszerző tevékenységéhez használta fel, ami gyakorlatilag forgóeszköz-finanszírozást szolgált. A kölcsönt kamatfizetési kötelezettséggel kapta, amiről évente a kölcsönt nyújtó értesítette, de a megállapodás szerint a kölcsön és kamatai a lejáratkor együtt voltak esedékesek. A kölcsönt nyújtó és az egyéni vállalkozó később megállapodtak a kölcsön és kamatainak elengedésében. Az egyéni vállalkozó bevételei között az elengedett kölcsön összegét és az elengedett kamatot kell-e szerepeltetni az elengedés évében, vagy az elengedés miatti adókötelezettség a magánszemélyek adózási szabályai szerint adózik?

Kérdés: A Számviteli Levelek 247. számában az 5081. kérdésre adott válasz szerint: "ha a hitelező nem pénzintézet ... el lehet tekinteni ... a kamattól", az 5084. kérdésre adott válasznál: "az általános szabály alapján kamat jár". Melyik az igaz? Vagy mikor, miért, melyik az igaz?

Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?

Kérdés: A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?

Kérdés: Az ügyvéd letéti számlával rendelkezik. A letéti számlán elhelyezett összeg után a bank meghatározott időszakonként kamatot ír jóvá. Az ügyvédi munkadíj a felgyülemlett kamatok bizonyos része lesz, az ügylet kimenetelétől függően. Ezt a kamatot hova kell könyvelni, kell-e erről számlát kiállítani, utána áfát fizetni?