316 talált cikk a karbantartás kifejezésre

Kérdés: A Víziközmű-szolgáltató társaság részére adott önkormányzatok a tulajdonukban lévő eszközök után használati díjat számláznak, amelynek fejében a víziközmű-társaság rekonstrukciós munkákat lát el. A rekonstrukciós munkák felvételére 2024-től újabb forrás áll rendelkezésre a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 23.) EM rendelet 2. számú melléklete értelmében. Lehetséges-e, hogy egy megvalósult rekonstrukció részben kiszámlázásra kerüljön a használati díj fejében kompenzált összeggel, részben pedig átadható legyen a Fejlesztési Alap terhére térítésmentesen? A számviteli törvény nem tiltja annak a lehetőségét, hogy „egy rekonstrukciós munkát” (mint egy adott eszközt) két forrásból finanszírozzanak, részben az önkormányzatok által kiszámlázott használati díj fejében elvégzett rekonstrukciós munkák kompenzálásával kiszámlázva, részben térítésmentes átadással a Fejlesztési Alapból?

Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?

Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?

Kérdés: Társaságunk TEÁOR-besorolás szerint 8110'25-ös tevékenységet, azaz Építményüzemeltetést végez. Társaságunk teszi ezt akként, hogy a tulajdonában nincs ingatlan, bérelt ingatlanja egyedül a székhely településen bérelt irodája. Társaságunknak bejegyzett székhelye van, bejegyzett telephelye nincs. Ezen említett 8110'25-ös TEÁOR-besorolású tevékenységet átalánydíjas szerződés keretében végzi, vevői felé havi szinten mindig ugyanazt az összeget számlázza, tehát ezen tevékenységet állandó jelleggel folytatja. Az ingatlanok viszont, melyek kapcsán a társaság az említett épületüzemeltetési szolgáltatást nyújtja, a társaság székhelyétől eltérő településen találhatóak. Ezen esetben, mivel a székhelyén kívül is állandó jelleggel folytatja a társaság az említett 8110'25-ös tevékenységet, keletkezik-e a helyi adótörvény szerint telephelye azon településeken, ahol az említett ingatlanok elhelyezkednek? Továbbá ebből fakadóan a jelen helyzet okán kell-e a helyi iparűzési alapot megosztani, vagy csak a székhelye kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A vállalkozás 3 db telket és rajta lévő 2 épületet (irodaházat) vásárolt. Külön értéken került a telek és épület aktiválásra, külön helyrajzi számonként. Az épületet használatba vették, ingatlan-bérbeadás céljából. Később telekegyesítés történt, valamint a két épület is egyesítésre került, egy helyrajzi szám alá. A társaság az épületet átalakítja, bővíti, amelyre építési engedélyt is kértek. Helyes-e, ha az alábbi munkákat az újraépített épület bekerülési értékébe kerülnek beszámításra: területrendezési munka, belső bontási, tereprendezési munkák, ezzel kapcsolatos konténerbérleti díj, bontási anyag elszállítása, irodaház-tervezés költségei. A belső bontási és tereprendezési munkák áfával kerültek számlázásra külső vállalkozó által, az építési engedélyt követően pedig a bontás, szerkezetépítés fordítottan.

Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).

Kérdés: Amennyiben egy főkönyvelő év elején kerül egy céghez, ahol egy gazdasági vezető irányítása alatt dolgozik, a beszámolót a gazdasági vezető írta alá eddig. A könyvelő, főkönyvelő nem hozhatott szakmai döntést, azt csak a gazdasági vezető hozott, a könyvelő, főkönyvelő végrehajtotta az utasításokat. Év végével a gazdasági vezető távozott, maradt a könyvelő és a főkönyvelő, akikkel alá akarják íratni a beszámolót úgy, hogy a döntéseket a gazdasági vezető hozta egész évben. Ki felel majd a beadott beszámolóban szereplő adatokért?

Kérdés: A közjegyzői iroda egy műemléki házban bérel irodát, itt elvégeztetett különböző munkálatokat: a meglévő ablakkeretekben a külső üveget kicserélte többrétegű üvegre, az eredeti hagyományos volt. Továbbá, mivel nagyon vizesedik az épület, először hullámkezeléssel kiszívták a vizet a vakolatból, és utána 1 m magasságban leverték a vakolatot, és kicserélték légző vakolatra. Ezek közül melyik minősül felújításnak vagy karbantartásnak?

Kérdés: Bérelt ingatlan (gazdasági épület) átalakításába kezdett társaságunk, ami nem engedélyköteles beruházás, mert ilyen tevékenységek voltak tervezve. A bérelt ingatlan ezzel a beruházással jelenik meg a könyveinkben, mert eddig nem használtuk az épületet, több mint egy éve béreljük. Bérbeadási céllal több irodaegység kerül kialakításra mosdókkal. A főfalak nem változtak, de a belső átalakítás teljes, teljesen más belső helyiségfelosztással. Gipszkarton falazások, új belső nyílászárók, új burkolatok, új mosdók kialakítása, teljes villanyszerelés (erős- és gyengeáram), gépészet (hűtés-fűtés, víz, szennyvíz), minden külső nyílászáró cseréje, külső homlokzati szigetelés (szigetelés nem volt). Egy épület esetében értelmezhető-e, hogy az építési tételek megbontásra kerülnek beruházás, felújítás, karbantartás között? Amennyiben igen, mi sorolható számvitelileg a beruházások közé, mi a felújítások közé, és lehet-e bármit karbantartásnak tekinteni? Egy teljes átalakítás során értelmezhető-e a karbantartás a fenti munkálatok tekintetében?