193 talált cikk a kata kifejezésre

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogyha egy tüzelőanyag-kiskereskedelemmel (ÖVTJ’24 – 477812) foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó, ha akár csak egyetlen számlát is kiállít egy adóalany (legyen az akár egy gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet vagy egyéni vállalkozó) felé, akkor elveszti a 90%-os költséghányadát, és az üzleti év elejétől visszaesik a 45%-os költséghányadsávba?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Járműveket, alkatrészeket értékesít, és gépjárműjavítási szolgáltatást nyújt. A kérdéseim számlázással kapcsolatosak:
1. Ha az ügyfélnek a 12. hóban kiállítottunk egy számlát, amin különböző cikkszámú alkatrészek szerepelnek, majd a vevő január közepén ezekből 1 db árut visszahozott, mert nem lett megfelelő, és cserélné egy másik termékre, akkor a teljesítési dátumok hogyan alakulnak a sztornó és az új számla esetében? Kötelező visszatenni a 12. hóra a teljesítést attól függetlenül, hogy a terméket januárban hozta vissza, és a leltár addigra már lezajlott? Mi a helyes számlázás a teljesítéseket illetően, amit a NAV is elfogad?
2. A vevő 2024-ben előleget fizetett gépjárművásárlásra, azonban a jármű csak 2025-ben érkezett meg, és lízingkonstrukcióban vásárolta meg, ami azt jelenti, hogy a bankra szóló végszámla és a befizetett előleg az önerő részét képezi. Jelenleg úgy járunk el, hogy a bankra szóló végszámla teljesítési dátumával 2025-ben sztornóztuk a befizetett előlegszámlát, hisz maga az ügylet nem hiúsult meg, csupán átalakult. Ez így helytálló, vagy kötelező az eredeti 2024-es teljesítési dátumra sztornózni az előlegszámlát? (Nagyon sok ilyen ügyletünk van, és az anyavállalatunk nem engedi, hogy az előző, lezárt időszakokra könyveljünk vissza.)

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?

Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?

Kérdés: A magánszemély 2021. 11. 29-én megvásárolt két darab „kivett, beépítetlen terület” megnevezésű ingatlant. A magánszemély 2024. 01. 30-án megvásárolt még egy, szomszédos „kivett, beépítetlen terület” megnevezésű ingatlant. 2024. 03. 27-én célszerűségi okokból megtörtént a három ingatlan telekalakítása (újraosztása), melynek során a három darab ingatlanból kettő, új helyrajzi számon bejegyzett, ugyancsak „kivett, beépítetlen terület” megnevezésű ingatlan alakult ki. A magánszemély ezt a két ingatlant 2024. 05. 24-én értékesítette. Ezen értékesítésről szóló adásvételi szerződésben a 2024. 03. 27-én létrejött új helyrajzi számok szerepelnek, de ténylegesen, fizikailag a 2021. 11. 29-én és 2024. 01. 30-án megszerzett ingatlanok kerültek átruházásra. A 2021. 11. 29-én megszerzett ingatlanok átruházására tehát a megszerzés évét követő harmadik évben, míg a 2024. 01. 30-án megszerzett ingatlan átruházására a megszerzés évében került sor. Élhet-e a magánszemély az Szja-tv. 62. § (4) bekezdésében írt lehetőséggel, vagyis területarányosan, a 2021. 11. 29-én megszerzett ingatlanok számított értékét 60%-on veheti-e figyelembe a jövedelem megállapításakor?

Kérdés: Megbízómat egy szabályosan kiállított számla sztornózására és új számla kiállítására kérte egyik ügyfele. Az indok az volt, hogy a számla befogadója (költségvetési szerv) nem teljesíthet olyan számla alapján kifizetést, amelyben a fizetési határidő már lejárt. A számla kiállítója (megbízóm) a fizetési határidő előtt, szerződés szerint kiállított számlát küldött a végzett teljesítéséről, azt a költségvetési szerv meg is kapta, és a számla csak a befogadó intézmény iktatási rendszerében történő késedelmes ügyintézés miatt került a kiegyenlítés határideje utáni időpontban az utalásra jogosultsággal rendelkező munkatárshoz. Véleményünk szerint ilyen esetben nem helyes a számla sztornója és új számla kiállítása, amelyben új fizetési határidő szerepel. Megítélésünk szerint a bizonylatkorrekció módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, mivel tartalmában és formájában is szerződés szerinti dokumentum került eredetileg kiállításra a teljesítésről, és a helyesbítés csak azért történt, mivel a számla befogadója a számviteli, pénzügyi rendszerének kötöttségére hivatkozva utólag kérte a bizonylat módosítását.

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?

Kérdés: Partnertalálkozó keretében adott saját gyártású termék adózása hogyan alakul, ha az adott terméket meglevő és jövőbeni üzleti partner is kaphatja, egyéni vállalkozók is, magánszemélyek is, akik még egyáltalán nem vásároltak tőlünk. Az átadott termék az adott termék legkisebb kiszerelése. A szokásos bruttó piaci ára ennek a kiszerelésnek 5000 Ft alatti. Ilyenkor a rendezvényen átadott termék minősülhet-e árumintaként szja szempontjából adómentesnek? Áfa szempontjából pedig szintén adómentesnek? Tao-tv. alapján elismert költségnek? Hogyan alakul a teljes adózása?