Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott kata tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kataalanyiság megszűnésekor kiállított számlák

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?
Részlet a válaszból: […]összegeket lehet a kisadózó bevételeként figyelembe venni, amik a kisadózó adóalanyiság ideje alatt a kisadózó vállalkozás által kibocsátott bizonylaton szerepelnek. Ezt az értelmezést erősítik a fenti jogszabályhelyet beiktató, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 28. § (3) bekezdés indokolása is, mely szerint "a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adó­alanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao-tv. és az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kis­adózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése".A fentiekből adódóan, ha a kisadózó vállalkozás az adóalanyisága időszakában állít ki számlát, akkor értelemszerűen fel kell rajta tüntetnie a "Kisadózó" kifejezést. Ha e számla ellenértékét az adóalanyiság megszűnése időpontjáig nem szerzi meg, akkor a számlán szereplő ellenértéket ettől függetlenül katás bevételként kell figyelembe vennie.Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8469
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Katás bt.-nél 40 százalékos adó

Kérdés: 1. Van egy "A" katás bt. és van egy "B" katás bt. Az egyikben az apuka a tulajdonos, a másikban a fia (egymás cégeiben nincsenek benne). Jár-e adófizetéssel, ha ők a két katás bt.-jükből számláznak egy tőlük független kft.-nek? Kell-e itt kapcsoltságot vizsgálni, illetve bejön-e a 40%-os adó?
2. Katás bt.-m van, ebben a beltag (kisadózó) is én vagyok (tulajdon = 44%, szavazati jog = 75%, osztalék = 99%), a kültag pedig pl. József (tulajdon = 56%, szavazati jog = 25%, osztalék = 1%. Katás bt.-ként számlázhatok-e abba a cégbe, ahol József ügyvezető? Van-e 40%-os adó? Katás bt.-ként számlázhatok-e annak a cégnek, ahol József ügyvezető és tulajdonos is? Van-e 40%-os adó?
Részlet a válaszból: […][Katv. 8. § (6c)-(6d) bekezdés].A Katv. 8. § (6a) és (6c) bekezdése szerint a 40 százalék adót a kifizetőnek kell megfizetnie a (6b) és (6d) szerinti esetben, azaz ha a kapcsolt vállalkozás, vagy a 3 millió forintot meghaladó bevételt juttató külföldi személy, a kisadózónak kell a juttatás 71,42 százaléka után adózni. Külföldi személynek a Katv. 2. § 14. pontjában foglaltaknak megfelelő személy minősül.Ha "A" és/vagy "B" bt. részére a független kft. 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat, akkor a kft.-nek a 3 millió forintot meghaladó rész után fizetni kell 40 százalék adót.2. A katás bt.-ben Ön rendelkezik többségi befolyással, és - feltehetően Ön az ügyvezető - a másik cégben - ha egyedüli tulajdonos - J rendelkezik többségi befolyással, és/vagy J az ügyvezető. Egyik esetben sem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony a felek között a Tao-tv. 4. § 23. pont egyik alpontja alapján sem. Így a Katv. 8. § (6a)-(6b) bekezdései alapján nem merül fel 40 százalékos adó. Ha azonban a tárgyévben a J cége részére kiállított számlák alapján megszerzett bevétel meghaladja a 3 millió forintot, akkor a 3 millió forint feletti bevétel után már felmerül a 40 százalékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8444
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszból: […]nem minősül adózott befektetésnek az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke 50 millió forint, akkor ebből 40 millió forint nem minősül adózott befektetésnek.Ha az ingatlant az iroda társaságiadó-alanyként 50 millió forintért értékesíti, akkor az eredmény (és akár az adóalap) nulla.Ugyanakkor - ha feltételezzük, hogy az ingatlan az egyetlen eszköze az irodának, és nincs kötelezettsége - a nyitó mérlegben megjelenített 50 millió forint lesz az iroda saját tőkéje, amelyből a jegyzett tőke az alapító okiratban jegyzett tőkeként meghatározott összeg. Abban az esetben, ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor - a példa szerinti esetben - a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek, akkor abból a 10 millió forintot meghaladó rész után személyi jövedelemadót (15%) és - a személyenként a minimálbér 24-szeresét meg nem haladó szochoalapig - szociális hozzájárulási adót (15,5%) kell fizetni.Ha az iroda jegyzett tőkéjét 50 százalékra leszállítják, akkor a tagnak (tagoknak) vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, 1,5 millió forint jegyzett-tőke-kivonás és 23,5 millió forint jegyzett tőkén felüli vagyonkivonás címén. A kivont jövedelem ekkor 25 millió forint, a szerzési érték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8402
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Katás egyéni vállalkozó - kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó marketingtevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 80%-os magánszemély tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?
Részlet a válaszból: […]Tao-tv. kapcsolt vállalkozás fogalmára vonatkozó előírások közül az jöhetne szóba, hogy "kapcsolt vállalkozásc) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni".A kialakult szakmai álláspont szerint a Ptk. rendelkezései megfelelő alkalmazásának minősül - azaz többségi befolyással rendelkezőnek számít - az egyéni vállalkozó is a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8386
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Alkalmazott nyilvántartása katás vállalkozónál

Kérdés: Katás vállalkozónak az alkalmazottja után milyen dokumentumokat kell vezetnie (tb-kiskönyv stb.)?
Részlet a válaszból: […]köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.Személyi nyilvántartás:- a munkaviszony létesítésekor a munkavállalót személyi nyilvántartásba kell venni,- ennek kapcsán a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét, igazolás (okmány) bemutatását vagy adatlap kitöltését lehet kérni, amely nem sérti a személyiségi jogait, és a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújt;- tartalma: a személyi anyag tartalmazza az önéletrajzot, a fényképet, az alkalmazási iratot és az esküokmányt, a minősítést, a kitüntetésre vonatkozó iratokat, a képesítésre vonatkozó iratokat, illetőleg azok adatait, a hatályos büntetésről szóló határozatokat, az erkölcsi és más bizonyítványt, illetőleg ezek másolatát, illetve, ha jogszabály előírja, a korábbi munkahely alkalmazási iratát;- a nyilvántartás körébe tartozik a munkaköri és szakmai (egészségi) alkalmasságot tanúsító egészségügyi törzslapkivonat bemutatása, továbbá a munkavállaló adóigazolványa szerinti azonosító jele, valamint a társadalombiztosítási azonosító jele (tajszám) és a magánnyugdíjpénztára (címe, bankszámlaszáma) megnevezésének nyilvántartásba vétele.Munkaügyi és bérszámfejtési nyilvántartások:- a munkaviszonyból eredő jogosultságok, járandóságok esedékességének, a kötelezettségek teljesítési időpontjának figyelemmel tartása és a különböző munkaügyi, bérelszámolási nyilvántartások.Munkaviszonyban töltött idő:- az egyes járandóságok, illetve jogosultságok alapját képező időt, a jogszabály által megállapított kivételektől eltekintve, az adott munkáltatónál történt alkalmazás napjától kell számítani ugyancsak az adott munkáltatónál töltött munkaviszonynak számít (a felmondási idő és a végkielégítés kivételével) a munkaszerződés megkötését megelőző "közalkalmazotti" jogviszony, ha a munkáltató a fenntartói jog átadása, átvétele, illetőleg az új munkáltatónál való továbbfoglalkoztatás vállalása folytán változott meg,- munkaviszonyban töltött időként kell tekinteni azt a munkaviszonyon kívüli időt is, amelyet külön jogszabály munkaviszonyban töltöttnek ismer el,- pl.: ORTT-beli tagság időtartama, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje ... stb.Munkaviszony időtartamának igazolása:- a beszámítandó időt igazolni kell,- figyelmen kívül kell hagyni:a megszakítás nélkül harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, szabadságvesztés büntetést, a javító-nevelő (közérdekű) munkát, valamint a tanulmányi ösztöndíjasként folytatott iskolai képzés miatti szünetelést.Szabadság-nyilvántartás:- a munkába lépés után meg kell határozni a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét, és azt elő kell jegyezni a szabadságolási ütemtervben, kiadását pedig nyilvántartásba kell venni.Létszám[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8268
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Veszteség érvényesítése beruházásra tekintettel

Kérdés: A Katv. szerint adózó kft. érvényesíteni szeretné az elhatárolt veszteség korábban még használatba nem vett tárgyi eszközei (beruházások stb.) törvény szerinti részét. A Katv. tárgyi eszközt (beruházást) nevesít, fogalmaz meg.
Részlet a válaszból: […]használatba nem vett tárgyi eszköz (beruházás) figyelembevételét lehetővé teszi, nem korlátozza a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8123
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként - minden előírás betartásával - adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszból: […]Szja-tv. általános szabályai szerinti egyéni vállalkozásba korábban bevont ingatlanra is akkor, ha a kata választásakor a 25. § (6) bekezdés szerinti kötelezően elkészítendő részletes vagyonleltárban - amely azokat az eszközöket tartalmazza, amelyet a vállalkozó tevékenysége keretében fog használni - nem szerepel, illetve ha az említett bérbeadási tevékenység nem szerepel az egyéni vállalkozói tevékenységek között sem. Az ingatlan jövőbeni esetleges értékesítése során az Szja-tv.-nek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat tartalmazó fejezete szerint kell eljárni azzal, hogy mivel az ingatlannal kapcsolatban korábban egyéni vállalkozóként már számolt el költséget, az ingatlan értékesítésekor a bevételből ezeket már nem lehet levonni, szerzési értékként nem lehet figyelembe venni.Miután egyébként egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, nincs lehetőség a bejelentkezés nélküli adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenység választására, azt az egyéni vállalkozóként meglévő adószáma alatt kell végeznie. Áfa tekintetében ugyanis nem különülhet el a természetes személy, illetve az egyéni vállalkozó rendszeres gazdasági tevékenysége. A kérdés ugyan nem említi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7900
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszból: […]adóév december 20-áig lehet megtenni, amely a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható. A határidők (a bejelentés, a visszavonás) elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.A Katv.-ben előírt megszűnési okok esetén a kivaalanyiság 2018. évi megszűnéséről a cégbejegyzésre kötelezett vállalkozásnak a megszűnés okának megjelölésével, a 18T201T jelű nyomtatványon kell bejelentést tenni az adóhatóságnak.Akár bejelentéssel, akár más okból szűnik meg a kivaalanyiság, a megszűnéssel lezárul a vállalkozás adóéve, és új adóév kezdődik. A lezárt kivás üzleti évről az adóalanynak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.A kivaalanyiság megszűnése esetén el kell számolni a kivával. A kivát - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig - a ’KIVA jelű nyomtatványon kell bevallani. E bevallásban a megszűnést követő adóévben jóváhagyott - kiva alatt keletkezett - osztalékot nem kell kivaalapnak tekinteni.Ha a kata alá történő bejelentkezés feltételei és a kivaalanyiság megszűnése teljesül, akkor a kata választását a ’T201T jelű nyomtatványon történő bejelentéssel lehet megtenni.Ha közkereseti társaság, betéti társaság vagy egyéni cég tér át a kata szerinti adózásra, akkor a Katv. 26. § (1)-(2) bekezdése alapján meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót, és azt a Katv. 26. § (3) bekezdése szerint a kivaalanyiság megszűnése miatt benyújtandó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7671
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Áttérés a katára II.

Kérdés: Bt. esetében taóról katára történő áttéréskor a bankszámlán és a pénztárban levő pénzeszközök, továbbá egyéb eszközök leltárral átvihetők a kataidőszakra?
Részlet a válaszból: […]céljaira, nincs semmilyen tiltó előírás, ugyanis a vállalkozás folytatja a tevékenységét, csak más az adózási forma. Az áttérésre vonatkozóan
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7510
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszból: […]tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez az összeg csökkenthető még - ha annak feltételei fennállnak - azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany evaalanyiságának időtartama alatt keletkezett, továbbá csökkentve a mérlegben kimutatott, a társaságiadó-alanyiság időszakában keletkezett eredménytartalék terhére felvett osztalékelőleg-követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták. Ha evaalany tér át a katára, akkor osztalékadót kiváltó adóalapot csak abban az esteben kell megállapítania, ha az Eva-tv. hatálya alatt a számviteli törvény hatálya alá tartozott.Amint látható, a készlet és a pénzeszköz e kötelezettség megállapításakor nem vehető figyelembe csökkentő tételként, így az - forrás oldalon, hacsak nem hitel vagy kötelezettség finanszírozza - az osztalékadót kiváltó adó alapjában megjelenik, és természetesen továbbra is a vállalkozás céljára használható.Az így kimunkált osztalékadót kiváltó adóalap után 15 százalék adót kell számítani, amelyet - attól függően, hogy milyen adózási formát alkalmazott a bt. az áttérés előtt - a társaságiadó-bevallásban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7509
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést