1293 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: A Covid-19 miatt hozott intézkedések kapcsán zárva tartó üzletek, irodák tárgyi eszközeinek értékcsökkenés-elszámolása leállítható-e a zárlat idejére mind számvitelileg, mind a Tao-tv. szempontjából? Mit kell tenni a leállás ügyében? Mik a teendők a számviteli politika tekintetében?

Kérdés: Társaságunk tárolóeszközöket (ládák, rekeszek, konténerek) bérel külföldről, amelyeket továbbad bérbe magyar partnereinek. Az eszközök nyilvántartása és nyomonkövethetősége miatt a bérelt eszközök értéke bekerül a könyvekbe, emellett az értékük pedig kötelezettségként kerül kimutatásra a bérbeadó felé, hiszen elszámolási kötelezettség áll fenn. Hogyan kell helyesen kimutatni mind az eszközértéket, mind a kötelezettség értékét a magyar számviteli szabályok szerint, figyelembe véve az Szt. 23. §-a (1) bekezdését, miszerint a bérbe vett eszközök nem mutathatók ki a mérlegben eszközként? Másik a társaság rendelkezik saját tulajdonú tárolóeszközökkel is. Ezek értékét melyik soron kell feltüntetni a mérlegben (készletek között)?

Kérdés: Ügyfelem saját termelésű készleteket értékesít nyersanyag-beszállítóinak, a számlák kiegyenlítése kompenzálással történik. Független felek között a visszavásárlási ár megállapodás kérdése, mivel szinte minden esetben sor kerül a visszavásárlásra, de általában nem a tárgyévben, hanem a következő beszámolási évben. A visszavásárláskor a számla pénzügyi teljesítése rövid fizetési határidővel vagy azonnal megtörténik, és azt rögtön követi az értékesítés a gyártó részéről az eredeti megrendelő felé. Emiatt a gyártónál kétszer lesz árbevétel ugyanaz a termék, a gyártás évében és a visszavásárlás évében. Mi a helyes számviteli elszámolás az értékesítésre, a visszavásárlásra?

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?

Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?

Kérdés: Társaságunk védőmaszkokat és egyszer használatos gumikesztyűket vásárolt nagy tételben munkavállalóinak a veszélyhelyzetre tekintettel, a munkavégzéshez szükséges egészségvédelem miatt. Társaságunk hulladékgyűjtéssel, hulladékválogatással foglalkozik, de nemcsak fizikai, hanem irodai dolgozóknak is biztosítottuk a védőfelszerelést (pl. postai, banki ügyintézéshez). Helyes-e az a gyakorlat a számviteli, illetve adójogi elszámolás tekintetében, ha anyagköltségként könyveltük a beszerzést, az áfát levonásba helyeztük, és járulékot nem fizetünk a beszerzés után, mivel nem természetbeni juttatásként adtuk dolgozóinknak?

Kérdés: Élelmiszeripari cég vagyunk, és vevőink részére "friss szerviz"-t biztosítunk. Vagyis a megállapodás alapján meghatározott, közeli szavatosságiidő-lejáratos termékeket visszavesszük tőlük, és friss árura cseréljük. Helyes-e az a bizonylatolás, ha ezt a gazdasági eseményt egy számlán rögzítjük? Mínusz sorral felvesszük a régi termékeket, a régi azonosítójára hivatkozva, majd a most átadott terméket plusz sorral rögzítjük? Vagy ez a visszavett árukra vonatkozóan helyesbítése azoknak a számláknak, amelyekkel eredetileg kiszállítottuk?

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?

Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?