2155 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?

Kérdés: Egy vendéglátóegységet működtető, a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. belső szabályzata alapján a készpénzben fizetett borravaló esetén a felszolgálónak adja a borravalót. Közös gyűjtés és újraelosztás nélkül. A bankkártyás borravalók nem lesznek kifizetve a belső szabályzatban rögzítettek szerint a felszolgálóknak, a kft. megtarthatja ezeket az összegeket. A napi POS-terminál zárásán elkülönítve jelennek meg a bankkártyával adott borravalók, amit a kft. bevételnek nem minősülő egyéb bevételként könyvel a 96. számlacsoportban. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben azon túl, hogy a kft. leadózza a 9%-os társasági adót az egyéb bevétel után, más adókötelezettség nem merül fel?

Kérdés: A NAV OSA alapján lehet-e könyvelni? Álláspontom szerint a NAV OSA – miután az Áfa-tv. szerint az kizárólag a számlakibocsátótól származó adat lehet – eleget tesz az elektronikus bizonylat fogalmának [számviteli törvény 167. § (5) bekezdés].

Kérdés:

Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Kérdés: Adott két magánszemély, akinek 50-50% üzletrésze (együttesen 100%) van „A” és 50-50% (együttesen 100%) üzletrésze van „B” Kft.-ben. A magánszemélyek bizalmi vagyonkezelő kft.-t alapítanak, és a 2 társaságban meglévő kft.-üzletrészüket vagyonrendelőként, bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő kft. kezelésébe adják. A Számviteli Levelek 954. kérdésre adott válasza szerint a számviteli tv. alapján a bizalmi vagyonkezelő kft. nem anyavállalata „A” és „B”-nek. A Kkv-tv. alapján „A” Kft. saját adatai alapján nem minősül kkv-nek (nagyvállalatnak), „B” Kft. saját adatai alapján kkv-nek minősülne. A két társaság nem azonos vagy szomszédos piacon működik. A Kkv-tv. alapján „A” és „B” partnervállalkozás-e, ezáltal adataik összeadódnak-e, azáltal a „B” kft. sem minősülne kkv-nek? Ha nem, ezáltal a „B” kft. is nagyvállalalat, akkor a számviteli tv. alapján „B” Kft.-nek is kell 2025-től a számviteli tv. szerint fenntarthatósági jelentést készítenie?

Kérdés: Cégünk korábban ingatlan (telek, épület, parkoló) beszerzéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatási feltételeket teljesítettük, és a fenntartási időszak is lejárt már. A támogatás összegét elhatároltuk, és értékcsökkenés-arányosan oldjuk fel az egyéb bevétellel szemben. Társaságunk az eszközöket 2025. év folyamán kedvezményezett átalakulás keretében kiválásos beolvadással átviszi egy másik cégbe. Mi a teendő ebben az esetben a fennmaradó elhatárolással? Fel kell oldani a kiválás időpontjában a teljes fennmaradó elhatárolt támogatási összeget?