2069 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra folyamatos munkarend esetén a szabadság kiadása, ha a munkavállaló hosszabb távra, pl. 2 hétre szeretne elmenni. 12 órás megszakítás nélküli munkarend esetén hány nap szabadságot kell kiírni az adott munkavállalónak 6 havi munkaidőkeret mellett? Konkrét példát szeretnék hozni, így talán könnyebb és értelmezhetőbb a probléma:
12 órás műszakbeosztás szerint a munkavállaló 2 hét szabadságra szeretne menni. Hány napot kell kiírni az adott beosztás mellett?
Hétfő szabadnap; kedd 12 óra műszak; szerda 12 óra; csütörtök pihenőnap; péntek szabadnap; szombat 12 óra; vasárnap 12 óra; hétfő pihenőnap; kedd szabadnap; szerda 12 óra; csütörtök 12 óra; péntek pihenőnap; szombat szabadnap; vasárnap 12 óra; hétfő 12 óra.

Kérdés: Áfaköteles-e azon személygépkocsi értékesítése (a futamidő után), amelynek a futamidő alatt a lízingcég által számlázott díj áfatartalmának egy részét levonásba helyezték?

Kérdés: Bérbe adott személygépkocsinkra közigazgatási bírságot szabtak ki. A bírságot megtéríttetjük a bérlő társasággal. Milyen bevételi számlán kell nyilvántartanunk számviteli szempontból az így kapott bírságot, amelyet cégünknek a bérlő társaság megtérít? Helyes-e az egyéb bevételeket, azon belül is a kapott bírságokat, késedelmi kamatokat, kártérítéseket főkönyvi számlán nyilvántartani?

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)

Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?

Kérdés: Hatóságunk autonóm államigazgatási szervként munkatársai részére nem szakmai jellegű csapatépítő tréninget szervez. A kapott számla tartalmaz bérleti díjat, cateringszolgáltatást, animátori programokat, buszbérlést. A számla egyes részeit elkönyvelhetjük-e dologi kiadásként, az étkezést pedig a K123-ra? A számla teljes nettó összegére számítjuk az 1,18x-os alapot, és annak lesz az adóvonzata a 15% szja és 13% szocho. Ha karácsonyi ünnepséget (nem karácsony napján) szerveznénk egy külső helyszínen ugyancsak a munkatársak és külsős vendégek részére, ahol van egy színházi program, bérleti díj, illetve cateringszolgáltatások merülnek fel, és a kapcsolódó 10% szervizdíj, akkor ez a gazdasági esemény egy az egyben megfeleltethető a fent leírt csapatépítő tréning könyvelésével és kapcsolódó adóvonzatával?

Kérdés: Az 5198. sz. kérdésre adott válasz szerint a választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíjak és a megbízásos jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak bérköltségnek minősülnek a számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján. A hatályos munkaügyi-statisztikai besorolásban állományba nem tartozók kereseteként jelennek meg ezek a tételek. A statisztikai besorolás és a számviteli törvény változásai szerint a tiszteletdíjak és a megbízási díjak bérköltségnek vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekintendők?

Kérdés: A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)–(2) bekezdésén alapul. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Helyesen járunk-e el, vagy a teljes javítási számla értékét (az áfa vissza nem igényelhető részét is) az igénybe vett szolgáltatások között kellene kimutatni?

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?