Opcionálisan átvállalt költség elszámolása

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést, nem világos megfogalmazást tisztázni kell. K+F együttműködési megállapodás esetén előre meg kell határozni, hogy melyik cég fogja majd a K+F tevékenység eredményeként létrejövő terméket nyilvántartásba venni! Így – a K+F eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

K+F-pályázaton nyert támogatás költség vagy eszköz?

Kérdés: A társaság K+F-pályázaton támogatást nyert el. Lehetséges-e, hogy a felmerült kiadások részben költségként, részben tárgyi eszközként kerülnek elszámolásra, vagy pedig mint K+F-projektet, mint egészet kell figyelembe venni, így az összes kiadás vagy K+F-ként aktiválva, vagy költségként kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] Egy már elnyert támogatás esetében a kérdésben leírtak nem értelmezhetők. A K+F-pályázatnak ugyanis tartalmaznia kell, hogy a támogatást tárgyi eszközök beszerzéséhez, illetve a K+F-tevékenység költségeinek a finanszírozásához kívánják felhasználni. A pályázatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Bankhitel K+F-tevékenységhez

Kérdés: A társaság kizárólag bankhitel segítségével K+F-tevékenységet végez. A kísérleti fejlesztés aktivált költségei között kimutathatja-e a fejlesztésre felvett hitel ügyleti kamatait? Ilyen tiltást nem tartalmaz kifejezetten a számviteli törvény?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a számviteli törvény nem tartalmaz minden olyan esetet, amikor a gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban nem lehet rögzíteni. Nincs tiltás a kérdésben felvetett esetben sem.A kérdésre adandó válasznál abból kell kiindulni, hogy az Szt. 47. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzésiadó-alap számítása során a nettó árbevétel – többek között – csökkenthető az anyagköltség és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségével. Előbbi nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Informatikai program fejlesztése

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felére egyrészt azért nem tudunk válaszolni, mert a kérdés azt nem tartalmazza, hogy a fejlesztés konkrétan miben nyilvánul meg, másrészt azért sem, mert a K+F tartalmára vonatkozó törvényi előírások jelentősen módosultak.2015. január 1-jétől a tudományos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Áfaarányosítás

Kérdés: A K+F tevékenységgel foglalkozó kft. szerződést köt egy kórházzal, minden hónapban ügyelet ellátására, ami mentes az adó alól. A kft. ennek a feladatnak az ellátásával megbíz egy bt.-t. Az ügyelettel kapcsolatban a bt. által számlázott díjon kívül más költség nem merül fel. A könyvelési díj áfás! Szükséges-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdező pontatlanul fogalmazott. Ha a kft. K+F tevékenységgel foglalkozik, akkor az áfaköteles. Feltételezzük, hogy az ügyeletet nem a kórház teljesíti, hanem a kft., illetve megbízása alapján a bt. Nehezen képzelhető el, hogy akár a kft., akár a bt. a kórháznak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Vissza nem térítendő K+F támogatás

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára kissé furcsa, hogy a kft. vissza nem térítendő K+F támogatást nyert el, amelyből eszközöket szerez be, és nem K+F tevékenységet végez.A támogatás intenzitása 70%, az adott esetben azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás a beruházások (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

K+F tevékenység közvetlen költsége

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 1-jétől hatályos Tao-tv. előírása szerint azadózás előtti eredményt csökkenti az adózó saját tevékenységi körében végzettalapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége afelmerülés adóévében, vagy – az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

K+F tevékenység a mezőgazdaságban

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.
Részlet a válaszából: […] Röviden a válaszunk az, hogy nem helyes az elszámolásravonatkozó következtetésük.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontja tartalmazza akísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését. E szerint a kísérleti fejlesztésolyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Pályázat útján kapott támogatás áfája

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?
Részlet a válaszából: […] A támogatások áfa szempontból történő minősítéséhez -tételes jogszabályi rendelkezésként – kizárólag csak az Áfa-tv. 65. §-a adódik.Ennek értelmében a támogatás akkor képez adóalapot(gyakorlatilag tehát akkor terheli áfafizetési kötelezettség), ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.
1
2
3