489 talált állásfoglalás a kivezetés kifejezésre

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat, milyen esetben és milyen feltételek fennállása mellett kötelező a tárgyi eszközt a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolni? Már a vezetői döntés szerinti értékesítési szándék megalapozza-e az átsorolási kötelezettséget, vagy kizárólag a tényleges értékesítési folyamat megkezdése (pl. hirdetés, ajánlattétel, szerződés előkészítése)? Mi van abban az esetben, ha az értékesítési folyamat alatt használjuk az eszközt?

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!

Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?

Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: A kft. a MÁK-nál 2025. 08. 15-én értékpapírszámlát nyitott. Utalt erre a számlára a céges bankból 10 millió forintot. Vásárolt 9.992.997 forintért diszkontkincstárjegyet, amelynek a lejárati ideje: 2025. 10. 29., névértéke: 10.110.000 forint. Kérem, könyvelési tételekkel levezetve segítsenek a fenti értékpapír vásárlásának könyvelésében, illetve tájékoztatásukat kérem a fenti értékpapír nyilvántartásával és adózásával kapcsolatosan is.