456 cikk rendezése:
11. cikk / 456 Utólag adott engedmény eszközök átadásával
Kérdés: Egy társaság a főbb vevőivel megállapodást kötött, hogy meghatározott forgalom után utólag adott engedményt biztosít számukra. Ezt korábban számviteli bizonylat alapján számolták el egymás között. Az utólagosan adott engedmény összegét kompenzálással vagy átutalással rendezték. A fentnevezett társaság a jövőben a partnerei kérésére úgy szeretné módosítani a megállapodást, hogy a meghatározott forgalom elérése után ingyenesen juttat terméket a partnernek (termékben fizet). Értelmezésünkben az üzletpolitikai cél megvalósul, mert rendszeres kapcsolatban van a partnerekkel, és a további vásárlásokat szeretné ösztönözni ezzel a módszerrel, valamint előre meghatározott feltétel eléréséhez köti a juttatást. Így nem merül fel az ingyenes átadás szerinti számlázási és áfafizetési kötelezettség. A társaság elzárkózik attól a számlázási módtól a fenti feltételek teljesülése esetén biztosított termékek tekintetében, hogy a számlán először összeggel tüntesse fel a termékeket, majd a következő soron 100% engedményt adjon az előzőekben felsorolt tételekre, így generálva egy 0 forint végösszegű számlát. Két beszállító partnerére hivatkozik, akik közül az egyik grátiszszámlát, a másik rendes számlát állít ki, de mindkét fél 0 forint nettó egységáron tünteti fel a terméket, nem szerepel engedmény a számlán, egyedül a visszaváltási díj szerepel rajta megtérítendő összegként. Elfogadható-e ez utóbbi számlázási mód? A könyvelésben külön könyvelendő a 0 forintos egységáron átadott termék előállítási költsége? A hivatkozott beszállító partnerektől kapott 0 forint nettó egységárú termékek esetében megfelelő eljárási mód az, hogy 0 forinttal veszik készletre? Van lehetőség arra, hogy a 0 forintért kapott terméket ettől eltérő összeggel szerepeltessék a készletben?
12. cikk / 456 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?
13. cikk / 456 Bizalmi vagyonkezelésbe átadás könyvelése
Kérdés: A vagyonrendelő kft. bizalmi vagyonkezelésbe átadja az ingatlanjait, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonként. A kezelt vagyon átvételre került. A vagyonrendelő kft. könyveiben a számviteli törvény szerint hogyan kell könyvelni az átadást? Az átvételt a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban hogyan kell kimutatni, könyvelni?
14. cikk / 456 Több adókedvezmény egyidejű érvényesítése
Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?
15. cikk / 456 Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
16. cikk / 456 Jegyzett tőke csökkentése esetén a részesedés csökkentése?
Kérdés: Ha egy társaság elhatározta, hogy csökkenti jegyzett tőkéjét, például 700.000 E Ft-ról 350.000 E Ft-ra, a tulajdonos, egy másik társaság részesedésének értéke 800.000 E Ft, akkor a részesedés névértéke is a felére csökken? Mindkét társaságban szeretnénk kérni a könyvelési lépéseket. További kérdés, hogy ilyenkor a különbözetet a tulajdonos társaságnál a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni?
17. cikk / 456 Ismeretlen eredetű követelés-kötelezettség leírása
Kérdés: Van egy bt., amelynek a főkönyvi kivonatában már 2016-ban szerepelt egy 2 millió Ft összegű egyéb követelés és egy 2,5 millió Ft összegű egyéb kötelezettség. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ezek kivel szemben voltak, illetve a korábbi főkönyvi kivonaton sincs, így nem tudjuk, mikor keletkeztek (valószínűleg 2013–2014-ben). A bizonylatok már nincsenek meg, a tulajdonos nem emlékezik, senki sem kérte azóta az összeget, az akkori könyvelő nem adott kartonokat. Kérdés, hogy ezek 2024-ben kivezethetők-e, vagy mikor írhatók le, milyen dokumentummal (háromoszlopos mérleg?). Milyen adóvonzata van? Van-e önellenőrzési kötelezettség?
18. cikk / 456 Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel
Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
19. cikk / 456 Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással
Kérdés:
Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.
20. cikk / 456 Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele
Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
