4482 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó álláspontja szerint a leltárívek tételeihez a bizonylatok számát nem kell hozzárendelni, mivel a beszerzések számláinak a hozzárendelése a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz – a költség-haszon elv figyelembevételével – olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen, és valós, pontos eredményt nem eredményez. A készletek bekerülési értékét, és ezáltal annak év végi leltárértékét jelentősen "torzítják" a készletek beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tételek, pl.: szállítási költség, kezelési díj stb., amelyek készletekhez való rendelése az egyszeres könyvvitelben nem megoldott. Valóban helytálló ez az álláspont, ha igen, hogyan ellenőrizhető a leltár tényleges tartalma, az Szja-tv. (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel?

Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?

Kérdés: Adott két egyéni vállalkozó: férj és feleség. Mindkettő tevékenysége légkondicionáló berendezések felszerelése, beüzemelése. Mindketten áfa alanyi mentesek. A feleség huzamosabb ideig szüneteltetni kívánja a vállalkozását. Készleten lévő öt darab légkondicionáló berendezését átadhatja-e egyéni vállalkozó férjének úgy, hogy arról csak szállítólevél kerül kiállításra? A feleségnek nem keletkezik az ingyenes átadásból bevétele, de készlettel a továbbiakban nem rendelkezik. (A beszerzéshez nem kapcsolódott áfalevonás.) A berendezések értékesítését, felszerelését a férj fogja elvégezni saját egyéni vállalkozásában, így bevételt ő fog elérni. A két egyéni vállalkozó közötti ügylettel kapcsolatosan számla kiállítására ez esetben nem kerül sor. Szabályos ez az eljárás?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, így a bérleti díjak áfával növelten kerülnek számlázásra. Üzlethelyiség bérbeadása kapcsán a felmerült közös költség is tovább lesz számlázva. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a közös költség osztja a tevékenység sorsát, ezért az áfával növelten kell számláznunk ezt a bérlőnek annak ellenére, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utaljuk a társasház részére? Nem kapunk róla számlát.

Kérdés: Szállítói számláinkban érték- vagy mértékegység-arányosan felszámított eszköz/termék/szolgáltatás értékéhez közvetlenül hozzárendelhető a közbeszerzési díj összege. Így az Szt. 47. §-a alapján az eszköz/termék/szolgáltatás bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi. Helyesen értelmezzük? Hogyan könyvelendő a közbeszerzési díj abban az esetben, ha a számlatételhez közvetlenül nem rendelhető, illetve külön számlában szerepel? Hogyan különíthető el a két könyvelési módszer?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.

Kérdés: A társaság pályázat útján fejlesztési támogatásban részesült 2022-ben. Pénzügyileg a támogatást 100%-ban megkapta (előlegként tartja nyilván), de csak az első eredményességi mérésen (2023-ban a mérlegkészítés időszakában) van túl, ami alapján egyelőre csak a támogatás 30%-a fordult át vissza nem térítendő támogatásba. Támogatási arány: 50%. A támogatásból vásárolt gépeket 2022-ben üzembe helyezték, értékcsökkenési leírásuk megkezdődött. Az elszámolt értékcsökkenés mekkora hányadának megfelelő támogatás számolható el egyéb bevételként 2022-ben?

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: Fehérnemű-kereskedéssel foglalkozó áfakörös egyéni vállalkozó a készletét leltáríveken kézzel vezeti, melyeken csak darabszámot, általános megnevezést (pl. bokszer, pizsama stb.) megjelölést tüntet fel, és árréssel növelt bruttó árat. A leltáríven a beszerzési bizonylat száma nem szerepel. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja szerinti év végi leltárt szerinte ezzel a felvett leltárívekkel teljesítette, mivel abból az árrést és az áfát levonva megkapja a nettó értékét. 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján kiváltható-e leltárívvel az év végi leltár? 2. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés – ha igen, hol szabályozva –, hogy a leltárba felvett készletet későbbi beazonosítása végett a beszerzési bizonylat (számla) megjelölésével kell nyilvántartani?

Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?