Társult vállalkozás konszolidálása

Kérdés: Konszolidációnál, ha van egy társult cég, amelynek csak az eredményét konszolidáljuk, abban az esetben, ha ennek a társultnak van leányvállalata vagy társult vállalkozása, azokat konszolidálni kell a társulatba, és úgy kell a társult eredményét tovább konszolidálni?
Példa:
"A" cég 48%-kal tulajdonos "B" társaságban – ez társult vállalkozás. Ha "B" 90%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor őt teljeskörűen konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 45%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor ez "A" szempontjából 21,6%, így az ő eredményét konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 20%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor vele már nem kell foglalkozni, mert az "A" cég részesedése 9,6%, így ő már nem társult? Vagy mivel a "B"-nek társultja, ezért a "B"-be kell konszolidálni az eredményt, és az így kapott "B"-t kell konszolidálni "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 130. §-a (8) bekezdésének az elő­írása szerint a társult vállalkozás konszolidálása esetén minden esetben a társult vállalkozás utolsó beszámolóját kell alapul venni. Amennyiben a társult vállalkozás összevont (konszolidált) éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
Részlet a válaszából: […] ...döntési, választási lehetőségeket az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor akkor is alkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevont vállalatok nem alkalmazták azokat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat a konszolidálásba bevont vállalatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Konszolidálásnál a külföldi leányvállalat könyvvizsgálata

Kérdés: Anyavállalat a számviteli törvény alapján konszolidálásra kötelezett. Konszolidálásba bevont leányvállalatai közül több nem magyarországi vállalat. A számviteli törvény 155. § (2)-(5) pontjai alapján kötelező a könyvvizsgálat a konszolidálásba bevont vállalkozások számára. A külföldi leányvállalat a külföldi ország jogszabályai alapján nem köteles könyvvizsgálatra, és önként sem választotta azt. Hogyan járjon el ilyenkor az anyavállalat? Kötelezze-e külföldi leányvállalatát a konszolidáció miatti könyvvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 155. §-a (5) bekezdés d) pontjának az előírása alapján a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál kötelező a könyvvizsgálat. A számviteli törvény hivatkozott előírása azonban a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Első konszolidált beszámoló bázisadata

Kérdés: A konszolidált beszámolórészt képező konszolidált mérlegben és konszolidált eredménykimutatásban fel kell-e tüntetni az azonos bázisidőszak (2019) konszolidált adatait is? Ez gyakorlatilag azzal járna, hogy nemcsak a 2020-as évet, hanem a 2019-es évet is konszolidálni kellene, ami jelentős többletmunka a cégcsoport számára, ráadásul a leányvállalatok nem is alakították még ki 2019-ben a konszolidálást lehetővé tevő információs, értékelési rendszerüket, nem volt konszolidált számviteli politika stb. Mi a véleményük? A számviteli törvényben nem találtunk megoldást.
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 120. §-a (7) bekezdésének az előírása alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során – más előírás hiányában – a törvény 17-95. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Társult, illetve jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás

Kérdés: Szíveskedjenek példákkal megvilágítani, hogy egy vállalkozás mikor minősül társult vállalkozásnak, és mikor jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásnak? Mi a különbség a kettő között? A zavart az okozza, hogy mindkettő definíciójában 20%-os részesedésről szól a számviteli törvény.
Részlet a válaszából: […] ...a legalább 20%-os részesedés. A társult vállalkozásban azonban az is szerepel, hogy társult vállalkozás, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a részesedéssel való rendelkezésen túlmenően mértékadó befolyást is gyakorol a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Kapcsolt vállalkozás konszolidálása

Kérdés: "A" Zrt. (anyavállalat) 80%-os részvénytulajdonosa a "B" Zrt.-nek (leányvállalat). A "B" Zrt.-nek 50% üzletrésztulajdona van a "C" Kft.-ben. Az "A" Zrt. leányvállalatnak minősíti mindkettőt, és bevonja őket a konszolidációba. A "B" és "C" között van folyamatos üzleti kapcsolat, "A" és "C" között nincs. A "C" Kft. üzletrészeinek 50%-a egy magánszemély (az ügyvezető) tulajdonában van. Van-e "A" és "C", illetőleg "B" és "C" között kapcsolt vállalkozási viszony az Szt., valamint a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása [3. § (2) bekezdés 1-2. pont] szerint "A" Zrt.-nek "B" Zrt. leányvállalata, feltéve hogy szavazati joga is több mint 50 százalék. "C" Kft. "A" Zrt. és "B" Zrt. társult vállalkozása [Szt. 3. § (2) bekezdés 4. pont] lehet, ha rendelkezik az Szt. 3. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Összevont (konszolidált) beszámoló bázisadata

Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...előírásból következően, ha a kérdésben szereplő "B" leányvállalat elhanyagolható nagyságrendű az anyavállalathoz képest, akkor a konszolidálásba történő bevonás alól felmenthető, és ha nincs más leányvállalat, valamint a leányvállalati részesedést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Konszolidálás magánszemély tulajdonosok esetében

Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. hatálya alá való tartozásáról, illetve hatálya alá nem tartozásáról az Szt. nem rendelkezik. Meghatározott körben [nem a konszolidáláshoz kapcsolódóan] azonban a magánszemély tulajdonosokkal kapcsolatosan is megfogalmaz a törvény előírásokat, elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Beszámolókészítés, könyvvizsgálat

Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.
Részlet a válaszából: […] ...az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe. Az adatok között erre utaló információt nem találtunk. Így a három kft. konszolidálásba bevont vállalkozásnak minősül [Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján]. De kötelező-e az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységéhez, amelyik a jogok birtokosa, és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.Társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.