63 talált cikk a kontírozás kifejezésre

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.

Kérdés: Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Kérdés: Cégünk felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítésével foglalkozik. Az ingatlant a könyveiben az áruk között mutatja ki. Az ingatlanhoz kapcsolódó reklám, ingatlanügynök díja, gázszámla, kertgondozás, lomtalanítás stb. költsége része a bekerülési értéknek (ezt is a 26-ba könyvelem), vagy külön költségnemekre, és értékesítéskor rendezem. Kérem a kontírozást bemutatni!

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?

Kérdés: A 8580. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésem. A 341. főkönyvi számlán váltókövetelést kell érteni? Továbbá a válasz utolsó bekezdésében a munkavállaló részére fizetendő bruttó 30.000 forint kontírozásában a T 311 – K 381 helyett a T 341 – K 381 lenne a helyes, hogy ne maradjon sem a 311., sem a 341. számlának egyenlege.

Kérdés: A tárgyieszköz-értékesítés elszámolása 2021-től megváltozott, miszerint az egyenleget (nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Kontírozáskor technikai számla használata szükséges. Abban az esetben, ha az értékesített tárgyi eszköz már 0-ra leírt, szükséges-e minden technikai lépést könyvelni?

Kérdés: Társaságunk egyre több beérkező szállítói számlát kap elektronikusan, amelyek elektronikus formában vannak tárolva, illetve kinyomtatott állapotban a postai úton érkezett számlákkal együtt a teljesítésüket alátámasztó dokumentumokkal (teljesítésigazolás, szállítólevél, cmr stb.) ellátva, papíralapon lefűzve egy dossziéban. Ezek a lefűzött bizonylatok könyvelési bizonylatszámokat kapnak, melyeket a könyvelőprogram, integrált vállalatirányítási rendszer ad a számla, bizonylat könyvelésekor. Kötelező-e a könyvelést alátámasztó bizonylatokat – legyen az kimenő számla, beérkező számla, bankkivonat, számviteli bizonylat stb. – kontírozni az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján? Elegendő-e a bizonylatokat ellátni a könyvelési bizonylatszámmal, amit a program ad, és egyértelműen azonosítja, hogy az adott bizonylat milyen főkönyvi számlákra lett könyvelve az Szt. 167. §-ának (7) bekezdése alapján?

Kérdés: Harmadik országbeli magánszemélynek értékesítettünk terméket. Az ügyletről áfás számlát állítottunk ki, de az ügyfél kérésére kiállítottuk a "külföldi utas áfa-visszaigénylő lapját". Nemrég ez a nyomtatvány lepecsételve visszaérkezett hozzánk, az ügyfélnek a számla áfatartalmát készpénzben visszafizettük. Az ügylet könyvelésében kérek segítséget, elsősorban áfa szempontjából. Az eredeti számlából az áfát fizetendő adóban könyveltük, bevallottuk, még a teljesítés szerinti hónap áfabevallásában. Most viszont, hogy az áfát visszaadtuk, az összeg rajta van az ügyfél folyószámláján, mint túlfizetés, de ezt tudomásom szerint az áfabevallás 30. sorában kellene szerepeltetnünk. Ezt direktben a 461. előzetesen felszámított áfára kell átvezetni? Szeretném kérni az ügylet kontírozását az eredeti számla kiállításától kezdve az ügyfélnek való áfa-visszafizetésig.

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
–Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
–Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
–Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!