IFRS-ről visszatérés az Szt. szerinti beszámoló készítésére

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2022-től áttért az IFRS szabályai szerinti könyvvezetésre. Az anyavállalatban történő változás miatt azonban a gazdasági társaság 2025-től visszatér a számviteli törvény szerinti könyvvezetésre. Kérjük az ezzel kapcsolatos iránymutatásokat, hogy ilyen esetben szükséges-e 2025. 01. 01-gyel nyitómérleget készíteni? A gazdasági társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a nyitómérleget is könyvvizsgálóval szükséges ellenőriztetni? Amennyiben igen, akkor azt végezheti a cég választott állandó könyvvizsgálója? A 2025. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló előző évi adatai mik lesznek? Csak a mérlegben lesz előző évi adat, vagy az eredménykimutatásban is?
Részlet a válaszából: […] ...Az áttérés (a visszatérés) napjával nyitómérleget és nyitóleltárt kell készíteni. Az áttérés (a visszatérés) üzleti évének könyvviteli nyilvántartásait a nyitómérleg alapján kell megnyitni.Ha a gazdálkodó könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a nyitómérleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Versenyen a helyezettek tárgynyereménye

Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a közterhek ne terheljék, a juttatás értékét célszerű felbruttósítani.Személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni a beérkező számlákat. Az Szt. 79. § (3) bekezdése alapján személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz vagy fogyóeszköz

Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
Részlet a válaszából: […] ...kell anyagköltségként, illetve az eladott áruk beszerzési értékeként kimutatni a tényleges felhasználást.Nem értünk egyet a könyvelői programtól eltérő készletezőprogram használatával, mivel az ellentétes a számviteli fegyelem követelményével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Felügyeleti díj 2025. január 1-től

Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás

Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kötelező-e a könyvelőnek teljességi nyilatkozatot adni?

Kérdés: Kötelező-e teljességi nyilatkozatot kiadni a könyvelőnek, könyvelőirodának, ha a könyvelt cég ügyvezetője ezt kéri?
Részlet a válaszából: […]

A cég képviseletére az ügyvezető jogosult, ő írja alá a beszámolót is, így a könyvvizsgáló felé a teljességi nyilatkozatot is az ügyvezetőnek kell aláírnia.

(Kéziratzárás: 2025. 06. 29.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme keletkezne.Amennyiben cég a kft. tulajdonosa, akkor a kft. törlésével a cégnek a kft.-ben lévő részesedését ki kell vezetni a könyvekből, a vagyonfelosztási javaslat szerint kapott eszközöket pedig – a vagyonfelosztási javaslatban szereplő értékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: A 2024. évi beszámoló közzététele során, amennyiben a társaság papíralapon írta alá a beszámolót, de a könyvvizsgáló a jelentését elektronikus aláírással látta el (önkéntes döntése alapján, mivel az még erre az évre nem volna kötelező), ez esetben a beszámoló közzététele során melyik fájlt kell feltölteni az auditjelentésből: az elektronikusan aláírt fájlt, elektronikus aláírással együtt, vagy az aláírás előtti pdf-fájlt (hasonlóan a beszámolófájlokhoz)? Változik-e a helyzet, ha idéntől már kötelezően elektronikus jelentést kell kiadjon a könyvvizsgáló? Hasonlóképp, ha a beszámolót, tulajdonosi határozatot az arra jogosult elektronikus aláírással látta el, akkor ezen dokumentumokból is az elektronikus aláírással ellátott fájlt kell feltölteni, vagy az aláírás előtti, aláírás nélküli pdf-fájlokat?
Részlet a válaszából: […] ...pdf-formátumban elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentést és beszámolót a cégszolgálatnál közzé lehet tenni, ezt az OBR-es rendszer biztosítani tudja. A DÁP-os elektronikus aláírás tudomásunk szerint csak magánszemélyként enged hitelesen aláírni, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét – a számviteli törvény 37. § (8) bekezdésének az előírása alapján – az eredménytartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Eurószámla negatív egyenlegű?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége, hogy az euró növekedését az MNB által közzétett hivatalos euróárfolyamon rögzítik, míg az euró csökkenését az euró könyv szerinti átlagárfolyamán számítják. Az euró átlagárfolyamát azonban minden eurónövekedés után újból ki kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:
1
14
15
16
517