5037 cikk rendezése:
161. cikk / 5037 Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
162. cikk / 5037 Fogorvosi ellátás finanszírozásának elszámolása
Kérdés: A NEAK a honlapján a fogorvosi ellátás finanszírozásának elemeiként az alábbi díjakat nevesíti: fix díj, kiegészítő díj, teljesítménydíj, jogviszony-ellenőrzési díj, sürgősségi rendelkezésre állási díj. Ez összhangban van a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltakkal. Mivel ezek a NEAK által megállapított díjak az egészségügyi szolgáltatás ellenértékei, így az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, valamint iparűzésiadó-alapot képez. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a fent nevesített díjakon túl támogatás jogcímen is finanszíroz, mint a 25/A. § bértámogatás, 23. § (13)–(14) bekezdése rezsitámogatás, 25/C. § praxistámogatás. Ezek a támogatások a költségek fedezetére szolgálnak, így az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján költségeket (ráfordításokat) ellentételező – visszafizetési kötelezettség nélkül – igényelt támogatásnak, juttatásnak, azaz egyéb bevételnek minősül. A „díj” jogcímen történő finanszírozás az értékesítés árbevételeként könyvelendő-e, vagy a „támogatás” jogcímen történő finanszírozási elemek szintén az árbevétel részét képezik?
163. cikk / 5037 Üzemcsarnok és a kapcsolódó tárgyi eszközök aktiválása
Kérdés: A kft. új üzemcsarnokot építtetett külső vállalkozóval, amelyet bérbe ad. Az üzemcsarnok műszaki átadása július 29-én megtörtént a bérlő részére, a bérleti díjat már fizeti július 15-e óta szerződés alapján, de használatbavételi engedély nincs. Az üzemcsarnokon belül megtalálható különböző épületgépészet (hűtés-fűtés, vízhálózat, villamos hálózat, szellőzőrendszer, tűz- és füstérzékelő rendszer, villámvédelem), az üzemcsarnokon kívüli úthálózat, csapadékvíz-elvezetés, vízellátás, tűzcsaprendszer is elkészült. A beruházás hitelből valósult meg. Mely dátummal kell a tárgyi eszközöket aktiválni? A belső épületgépészet az épülettel együtt aktiválható, vagy külön eszközként kell őket aktiválni? Az üzemcsarnokon kívüli építmények külön-külön aktiválhatók? Valamint a beruházási hitel után fizetett kamat és egyéb elkülöníthető költségek (illetékek, hatósági díjak) a bekerülési érték arányában aktiválhatók az eszközökre?
164. cikk / 5037 Lízingelt személygépkocsi áfája – 50%-os szabály
Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében személygépkocsit lízingel. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a futamidő végén meg kívánja vásárolni a személygépkocsit, és emiatt lemond a kezdőrészlet és a futamidő alatti áfa levonásáról, tehát nem kíván élni az 50%-os mértékű áfalevonási lehetőséggel. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a lízingeléshez kapcsolódó számlákat, a rendszeres lízingdíjakat és a jövőben a gépkocsi megvásárlásához kapcsolódó gazdasági eseményeket?
165. cikk / 5037 Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik nyilvántartása
Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
166. cikk / 5037 Más tulajdonában lévő ingatlan felújítása
Kérdés: Adott az „A” kft., amelynek a 100%-os tulajdonában van a „B” kft. A „B” kft. tulajdonában van egy ingatlan, amelyet az „A” kft. szeretne felújítani. Nincs közöttük bérleti szerződés, nincs hasznosítás az „A” kft. részéről. Az „A” kft. elvégezheti-e a „B” kft. tulajdonában lévő ingatlanon a felújítást, ami idegen helyen végzett beruházásnak minősül, és az „A” kft. könyveiben kimutatásra kerül? A beruházás-felújítás (nem karbantartás) áfáját levonásba helyezheti? Az „A” kft. áfakörbe bejelentkezett társaság, míg a „B” kft. alanyi adómentes.
167. cikk / 5037 Készpénzes számlák és egyéb bizonylatok megőrzése
Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
168. cikk / 5037 Téli gumi elszámolása
Kérdés: A téli gumi elszámolása kapcsán több állásfoglalást is találtunk a Számviteli Levelekben, amelyekben eltérő választ kapunk. A Számviteli Levelek 2019. január 31-i, 399. lapszámban, 7814. sorszám szerinti válaszban: „a téli gumik beszerzését vásárolt anyag, a használatra való előkészítése érdekében felmerült szerelés, centrírozás igénybe vett szolgáltatás költsége, a szerelt autógumi beszerzési értéke pedig anyagköltség.”
A Számviteli Levelek 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?
A Számviteli Levelek 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?
169. cikk / 5037 Alapítványi iskola által adott támogatás
Kérdés: Alapítványi iskola szeretne 2 millió forint pénzbeli adományt vagy támogatást adni a fenntartó alapítvány számára. Szabályosan hogyan teheti ezt meg, valamint milyen dokumentáció szükséges hozzá?
170. cikk / 5037 Alapkezelő és/vagy magántőkealap könyvelésének engedélyezése
Kérdés: Egy könyvelőiroda ajánlatot kapott alapkezelő és vagy magántőkealap könyvelésére, beszámolókészítésére. A fenti feladat ellátását alapkezelő, illetve kizárólag magántőkealap esetében vállalkozási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy végezheti-e, vagy szükséges speciális minősítés?
