5161 talált cikk a könyv kifejezésre

Kérdés: Bérelt ingatlan (gazdasági épület) átalakításába kezdett társaságunk, ami nem engedélyköteles beruházás, mert ilyen tevékenységek voltak tervezve. A bérelt ingatlan ezzel a beruházással jelenik meg a könyveinkben, mert eddig nem használtuk az épületet, több mint egy éve béreljük. Bérbeadási céllal több irodaegység kerül kialakításra mosdókkal. A főfalak nem változtak, de a belső átalakítás teljes, teljesen más belső helyiségfelosztással. Gipszkarton falazások, új belső nyílászárók, új burkolatok, új mosdók kialakítása, teljes villanyszerelés (erős- és gyengeáram), gépészet (hűtés-fűtés, víz, szennyvíz), minden külső nyílászáró cseréje, külső homlokzati szigetelés (szigetelés nem volt). Egy épület esetében értelmezhető-e, hogy az építési tételek megbontásra kerülnek beruházás, felújítás, karbantartás között? Amennyiben igen, mi sorolható számvitelileg a beruházások közé, mi a felújítások közé, és lehet-e bármit karbantartásnak tekinteni? Egy teljes átalakítás során értelmezhető-e a karbantartás a fenti munkálatok tekintetében?

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?

Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?

Kérdés: A magyar vállalkozás magyar banknál vezetett eurószámlájáról utal eurót egy fizetési szolgáltatóhoz, euróban vezetett számlájára. Keletkezik-e ebben az esetben árfolyam-különbözet? A 9189-es és a 9511-es kérdésekre adott válaszaik, véleményem szerint, ellentmondanak egymásnak.

Kérdés: Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Kérdés: Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?

Kérdés: Reklám- vagy marketingköltség elszámolható-e? Az egyesületi logókat tartalmazó póló készíttetése (pólók megvásárlása anyagköltség a logók nyomdai költsége igénybe vett szolgáltatás) és az egyesület bemutatkozó anyagaként nyomdai úton előállított prospektus, vagy az egyesület életét, rövid történetét bemutató kiadvány, könyv?

Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?