5161 talált cikk a könyv kifejezésre

Kérdés: Cégünknél az adott évi beruházásra szánt keretből, az úgynevezett CAPEX-keretből a 2025. évre fennmaradt egy bizonyos összeg. Ezt az összeget szeretnénk átvinni 2026-ra, és ennek könyveléséhez szeretnék szakmai segítséget kérni. Elhatárolni nem tudom, mivel ez nem költség, hanem majd beruházás lesz, és céltartalékot sem tudok rá képezni, azt beruházásra nem lehet. Milyen egyéb lehetőségem van arra, hogy ezt az összeget jövőre át tudjam vinni?

Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?

Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.

Kérdés: Cégünk 2017 óta létező kft. 2021. 01. 01-én áttértünk a kiva adózási mód alá. 2021. 01. 01-én az eredménytartalékunk 9077 E Ft volt. A kivás évek (is) majdnem mindegyike pozitívan zárult, az adózott eredmény bekerült az eredménytartalékba. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kiva előtti időszak eredménytartalékából 8000 E Ft-ot osztalékként kifizetnek a tulajdonosoknak (a 2024. évről szóló taggyűlési jegyzőkönyv ezt tartalmazta is). Ennek kifizetése megtörtént 2025/07. hónapban. Most készül a 2025. III. negyedévi 25KIVA előlegbevallásunk. Kérdésem az, hogy – mivel a kiva előtti eredménytartalék egy részét fizettük ki osztalékként – most a III. negyedéves kivaelőleg bevallásánál nem kell feltüntetni a jóváhagyott fizetendő osztalék sorban a kifizetett osztalékot, mivel az nem képezi a kiva alapját?

Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).

Kérdés: Társaságunk 2024. évre vonatkozóan a költségek-ráfordítások fedezetére, visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik társaságnak azzal, hogy a pénzügyi teljesítés 2025-ben a mérlegkészítés időszakában történik meg. A megállapodásban rögzítették, hogy a támogatást nyújtó 2024. évi tételként az egyéb ráfordítások között, a támogatást kapó egyéb bevételként szerepelteti az összeget a könyveiben. A támogatott adónyilatkozatot állít ki arról, hogy a támogatás összegét 2024. évi bevételként elszámolta, a rá jutó társasági adót megfizeti, és a támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye és adóalapja negatív. A számviteli törvény szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a költségek/ráfordítások fedezetére – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatást, illetve egyéb bevételként a kapott támogatást. A számviteli elszámolásoktól függetlenül kell-e korrigálni az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt?

Kérdés: Több vállalkozás is előre, december hónapban kiállítja a tárgyévet követő időszakot terhelő számlákat: a biztosító decemberben számlázza a következő év januári biztosítási díját, a bérbeadó a következő év I. negyedévi bérleti díját, a közműszolgáltató az alapdíjat stb. Ezen költségszámlákat mely évről készült beszámolóban kell szerepeltetni a mikrogazdálkodónál, ahol sajátosak az időbeli elhatárolás szabályai?

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?

Kérdés:

Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?