4863 kérdés-válasz a konyv kifejezésre

4863 cikk rendezése:

91. cikk / 4863 Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

92. cikk / 4863 Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat

Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

93. cikk / 4863 Negatív devizás egyenleg árfolyama

Kérdés:

Devizás bankom lemehet negatív egyenlegbe. A 0 egyenlegen történő átfordulás kezelése esetén az árfolyam irreálisnak tűnik, de ettől helyes? Számszaki példa: A göngyölt egyenleg: DEV: –25, HUF: –7950. Utalok egy összeget, hogy legyen rajta pluszban érték, mert utána költeni akarok. Korábbi információk alapján ilyenkor MNB-t vagy forintért vásárolt devizahányadost kell alkalmazni. Ez legyen 310. Az érték +40, ezt két tételben könyvelem +25×310 = 7750 Ft, ekkor a GöngyEDev: 0, HUF: –200; Könyvelem a +15×310 = 4650 Ft-ot, ekkor a GöngyE Dev: 4450. Eddig helyes a logika? Ezután jön egy terhelésem –15 értékben, mivel már pozitív oldalán vagyok a banknak, akkor átlagárfolyamot kell használnom. Mi a helyes árfolyam ebben az esetben? 310 vagy a 296,67? ~ 15×296,67 = 4450, így a GöngyE Dev: 0, HUF: 0. Ha –15×310 = 4650, akkor a GöngyE DEV: 0, HUF: –200. Ha a terhelés egy szállítói számla, akkor ott fog csapódni egy irreális árfolyam-különbözet. Más összegekkel bőven nagyobb árfolyamszámok is kijöhetnek. Pl. volt olyan, hogy az MNB 390 Ft körül mozgott, és az átlag 478-at számolt ki, mert a fenti logika alapján csak úgy jön ki mindkét 0. Mi a helyes?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

94. cikk / 4863 Egyenlegvizsgálat adónemenként

Kérdés: Beszámolókészítésnél a negatív kötelezettségeket át kell sorolni a követelések közé. Az egyenlegvizsgálatot adónemenként kell elvégezni, külön tb, külön szja, külön áfa, vagy lehet csoportonként az adóhatósággal összefüggő járulékok egyben és másik csoport a helyi adóval összefüggő kontírok? Törvényben hol található erről pontos leírás? Van-e eltérés a vizsgálat menetében éves, egyszerűsített éves és mikrogazdálkodói beszámolókészítés esetén?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

95. cikk / 4863 Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

96. cikk / 4863 Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

97. cikk / 4863 Pártokkal kapcsolatos számviteli előírások

Kérdés: Szíveskedjenek tájékoztatni a pártokkal kapcsolatos számviteli és egyéb velük kapcsolatos feladatok ellátásáról, eltérő jellegükről (beszámoló, közzététel, szabályzatok, egyéb kötelezettségek stb.), továbbá a velük kapcsolatos törvényi előírások megjelöléséről.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

98. cikk / 4863 Kártalanítás vagy költségáthárítás

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

99. cikk / 4863 Leírási kulcs alkalmazása (33%-os vagy 14,5%-os)

Kérdés:

A társasági adóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint 50% értékcsökkenési leírás alkalmazható a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény 2. sz. mellékletének IV. pontja szerint 33%-os vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében. Ezen feltételeken kívül szükséges még egyéb, speciális feltétel érvényesülése is a törvény 9. pontjában hivatkozott 50%-os leírási kulcs alkalmazhatóságához?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

100. cikk / 4863 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?