290 kérdés-válasz a konyvvizsgalo kifejezésre

290 cikk rendezése:

1. cikk / 290 Közérdekű kötelezettségvállalás játszóterek építésére

Kérdés: Egy társaság társasházat épít, és az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a társaság az önkormányzat részére közérdekű kötelezettségvállalás jogcímen játszóterek fejlesztésére pénzbeli hozzájárulást fizet. A társaság könyveiben hogyan számoljuk el ezt a kifizetést? A társaságiadó-kalkuláció során kapcsolódik adóalap-korrekció a kifizetéshez?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

2. cikk / 290 Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

3. cikk / 290 Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

4. cikk / 290 Könyvvizsgálati díj könyvelése

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

5. cikk / 290 IFRS-ről visszatérés az Szt. szerinti beszámoló készítésére

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2022-től áttért az IFRS szabályai szerinti könyvvezetésre. Az anyavállalatban történő változás miatt azonban a gazdasági társaság 2025-től visszatér a számviteli törvény szerinti könyvvezetésre. Kérjük az ezzel kapcsolatos iránymutatásokat, hogy ilyen esetben szükséges-e 2025. 01. 01-gyel nyitómérleget készíteni? A gazdasági társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a nyitómérleget is könyvvizsgálóval szükséges ellenőriztetni? Amennyiben igen, akkor azt végezheti a cég választott állandó könyvvizsgálója? A 2025. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló előző évi adatai mik lesznek? Csak a mérlegben lesz előző évi adat, vagy az eredménykimutatásban is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

6. cikk / 290 Kötelező-e a könyvelőnek teljességi nyilatkozatot adni?

Kérdés: Kötelező-e teljességi nyilatkozatot kiadni a könyvelőnek, könyvelőirodának, ha a könyvelt cég ügyvezetője ezt kéri?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

7. cikk / 290 Elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: A 2024. évi beszámoló közzététele során, amennyiben a társaság papíralapon írta alá a beszámolót, de a könyvvizsgáló a jelentését elektronikus aláírással látta el (önkéntes döntése alapján, mivel az még erre az évre nem volna kötelező), ez esetben a beszámoló közzététele során melyik fájlt kell feltölteni az auditjelentésből: az elektronikusan aláírt fájlt, elektronikus aláírással együtt, vagy az aláírás előtti pdf-fájlt (hasonlóan a beszámolófájlokhoz)? Változik-e a helyzet, ha idéntől már kötelezően elektronikus jelentést kell kiadjon a könyvvizsgáló? Hasonlóképp, ha a beszámolót, tulajdonosi határozatot az arra jogosult elektronikus aláírással látta el, akkor ezen dokumentumokból is az elektronikus aláírással ellátott fájlt kell feltölteni, vagy az aláírás előtti, aláírás nélküli pdf-fájlokat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

8. cikk / 290 Átalakulás, vagyonmérleg-tervezet, könyvvizsgálat

Kérdés: Két társaság összeolvadását tervezi. Az átértékelés lehetőségével nem szeretnének élni. Egyik sem kötelezett jogszabály szerint könyvvizsgálatra. Egyikük önként, tulajdonosi döntés alapján mégis választott könyvvizsgálót, mely a cégjegyzékbe is bejegyzésre került. A 2024. évi beszámoló közzététele késedelmes, június 30-ig sem fog megtörténni, főleg a könyvvizsgálat csúszása miatt. A társaságok azonban szeretnének 2025. 06. 30-ig átalakulási tervet készíteni, amelyhez 2024. 12. 31-i dátumú vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet készülne. Nem a 2024. évi végleges, auditált beszámolót vennék ehhez alapul, hanem a még nem auditált, aktuális 2024. 12. 31-i adatokat. Kötelező-e a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket is könyvvizsgálni, abban az esetben is, ha a társaság nem jogszabályi kötelezettség miatt, de választott könyvvizsgálót? Vagy ez esetben a tervezeteket nem szükséges könyvvizsgálóval ellenőriztetni?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

9. cikk / 290 Törzstőke emelése vagyoni értékű joggal

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

10. cikk / 290 Tartós részesedés, tartós követelés apportálása

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.