4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Sportegyesületünk egyéb szervezetként rendszeresen igényel támogatásokat sportesemények költségeinek fedezetére, melyet továbbutal az eseményt ténylegesen megszervező, lebonyolító szervezetnek. A 479/2016. Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján az ilyen típusú támogatás az egyesületnél továbbutalási célúnak minősül. A továbbutalási céllal kapott támogatást a 13. § (4) bekezdése értelmében az egyesület egyéb bevételként, a továbbutalást egyéb ráfordításként mutatja ki. Jól gondoljuk, hogy amennyiben támogatási előleg folyósítása történik, azt továbbra is az általános előírások szerint kötelezettségként, illetve ennek tovább utalását követelésként kell kimutatni, amíg az elszámolás elfogadásáról nem áll rendelkezésre az igazolás? Az eredménysemleges kimutatás ilyenformán megvalósul, az egyéb bevétel és ráfordítás kimutatása pedig az elfogadó igazolás rendelkezésre állásának évében történne meg.

Kérdés: Egy társaság kis tehergépjárműve balesetet szenvedett, a járművet megjavíttatta. A javító cég a javítási számlát kiállította, a biztosító kártérítésként megfizette a nettó érték 90%-át, a javíttató cég az áfát átutalta. A javítást végző cég úgy döntött, hogy az önrésznek megfelelő nettó érték 10%-át a javíttató cégnek elengedi, erről nyilatkozatot is kiadott. Az elengedett kötelezettséget kapó cég az elengedett összeget egyéb bevételként elszámolta. Jól értelmezem az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint, hogy ez a két cég közötti követeléselengedés illetékmentes? Ha igen, bejelentési kötelezettség terheli a kapó céget?

Kérdés: „A” kft. úgy döntött, hogy a jegyzett tőkéjét felemeli 300 millió forinttal. Ezt a cégbíróság be is jegyezte 2025. 12. 30. nappal. A cégbírósághoz benyújtott iratok szerint az „A” kft. tulajdonosai, „B” magánszemély és „C” cég legkésőbb 2026. 03. 31. napig fizetik meg a bejegyzett 300 millió forintot pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával. A könyvelés a bejegyzett tőkét könyvelte: T 33 – K 411. Ez az összeg a mérlegben jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként szerepel. Az „A” kft. szeretné, ha a mérlegben jegyzett tőkeként szerepelne a még be nem fizetett tőke. Ezért kitalálták, hogy az „A” kft. kölcsönt ad a két tulajdonosnak, akik ezt rögtön visszafizetve teljesítik a kötelezettségüket. Valójában pénzmozgás nem volt: sem a kölcsön utalása, sem annak a visszafizetése nem történt meg. Az „A” cég követelésként és jegyzett tőkeként szeretné a mérlegben szerepeltetni a tulajdonosok által rendelkezésre nem bocsátott jegyzett tőke összegét. Szerepelhet-e a mérlegben az egyéb követelések, kölcsönök és jegyzett tőkében a rendelkezésre nem bocsátott összeg?

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?

Kérdés: Egy két éve kötött tartási szerződésből megszerzett ingatlant szeretnék értékesíteni. Ez után lesz szja-fizetési kötelezettségem? A kapott összeget az elhunyt testvérem gyermekének szeretném ajándékozni, banki átutalással vagy takarékbetétkönyvben. Ez után neki lesz valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?

Kérdés: Egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező kft. 2025 tavaszán jóváhagyott 5 millió forint osztalékot a 2024. évi beszámoló elfogadásakor. A saját tőke 3 millió forint felett maradt az eredménytartalékból történő átvezetés és a tulajdonosok felé történő kötelezettség előírása után. A jóváhagyott osztalékot nem fizették ki 2025-ben. A 2025. évi adózott eredmény veszteséget mutat, amellyel 2026-ban a saját tőke lecsökken 3 millió forint alá. 2026-ban kifizethető-e a 2025 tavaszán jóváhagyott osztalék?

Kérdés: Egy fogorvosi járóbeteg-szakellátással foglalkozó gazdasági társaság egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátást is végez. A társaság a NEAK-tól havi elszámolás keretében többféle jogcímen részesül támogatásban, illetve finanszírozásban. Abban szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a különböző jogcímen kapott összegeket a számviteli elszámolás során egyéb bevételként vagy az értékesítés nettó árbevételeként szükséges-e kimutatni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy milyen elv alapján történik az egyes jogcímek besorolása.
A NEAK-tól az alábbi jogcímeken érkeznek bevételek:
– praxistámogatás,
– szakdolgozói bértámogatás,
– fogorvosi szakellátás finanszírozása,
– szakellátás teljesítménydíja,
– jogviszony-ellenőrzési díj,
– rezsitámogatás,
– vények alapján elszámolt NEAK-térítés.

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.